A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat az andragógia történeti fejlődési folyamatával, a különböző korok andragógiai elméleteinek, gyakorlatának, intézményrendszerének történetével, a kezdetektől napjainkig.
Kompetenciák
Ismerje, és történeti vonatkozásaiban is értelmezni tudja a felnőttek oktatásáról, képzéséről, önképzéséről szóló tudományos elméleteket
- Ismerje az andragógiatörténet alapvető forrásait, és képes legyen azok önálló elemzésére
- Alapvonalaiban ismerje a közösségszervezés és-fejlesztés történetét és módszereit
- Ismerje az andragógia elméletének és gyakorlatának történeti fejlődési összefüggéseit;
- Ismerje az európai felnőttképzés egyes történelmi korszakainak legjellegzetesebb cél- és eszközrendszereinek főbb elemeit, az európai intézményes felnőttnevelés-oktatás szervezeti-intézményi kereteinek kialakulását, szakaszait, az európai, illetve magyar oktatásügyet szabályozó legfontosabb dokumentumok (törvények, rendeletek) főbb tartalmi elemeit és hatását, a történeti fejlődés során kialakuló főbb felnőttnevelési-oktatási koncepciók, elméletek, tervek és javaslatok fejlődését, az egyes koncepciók egymásra és a felnőttképzés gyakorlatára kifejtett hatását
- Ismerje a hazai és nemzetközi felnőttoktatás történetét, a felnőttoktatás hazai és nemzetközi változásainak tendenciáit;
A kurzus tartama, témakörei
- Feladatok, követelmények. Andragógia és andragógiatörténet. Az andragógiatörténet fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. Andragógiatörténeti kutatások Európában és hazánkban.
- Az európai nevelésügy és a felnőttek képzésére irányuló törekvések a reformációig. A reformáció és a felnőttek oktatása. A reformáció és a felnőttképzés Magyarországon.
- A közművelődési kezdeményezések első lépései Magyarországon (1772-1794)
- Új módszerek és eszközök a felnőttek képzésére (1795-1825)
- A szervezett közművelődés első lépései (1825-1841)
- A közművelődési szervezetek kialakulásának kora (1841-1848)
- A felnőttképzés keretei és tartalma 1848 és 1867 között
- Eötvös József, Türr István és a Népoktatási Körök Magyarországon
- Munkásművelődés a 19. század második felében
- Az intézményes felnőttképzés korszaka (1890-1919)
- Felnőttképzési törekvések Magyarországon a két világháború között.
- A magyar népfőiskolai mozgalom
- Felnőttképzés Magyarországon (1945-1990)
Követelmények:
Az előadások látogatása, kollokvium (írásbeli)
Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek: előadások, önálló tanulás
Értékelés - az előadásokon való részvétel, a szakirodalom ismerete
Sajátos oktatásszervezési körülmények (Levelező tagozatos konzultációk)
Kötelező olvasmány/ok:
- Bajusz Klára - Filó Csilla- Németh Balázs: A magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig. Pécs, PTE-FEEFI, 2004.
- Sári Mihály: A kultúra intézményrendszereinek történeti funkcionális változásai. Pécs, PTE-FEEFI, 2004. 57-94.
Ajánlott olvasmány/ok:
- Fehér Katalin: Népfelvilágosító törekvések Magyarországon 1777-1849. MATI, Bp., 2009.
Az értékelés módja:
- kollokvium (írásbeli, vagy szóbeli)
A kollokviumi felkészülést segítő kérdések
- Az andragógiatörténet fogalma
- Mióta foglalkoznak Európában andragógiatörténeti kutatásokkal?
- Mivel foglakozik az andragógiatörténet?
- Tudomány-rendszertanilag mely tudományághoz kapcsolható az andragógiatörténet?
- Milyen álláspontok alakultak ki az andragógiatörténet kezdeteire vonatkozóan?
- Hogyan járult hozzá az anyanyelvű ismeretterjesztés a közműveltség terjesztéséhez?
- Melyek Tinódi Lantos Sebestyén munkásságának azon elemei, melyek fontosak a felnőttképzés szempontjából?
- Kik a puritanizmus legjelentősebb képviselői Magyarországon?
- Mikor kezdődtek Magyarországon a felnőttképzéssel kapcsolatos törekvések?
- Miért vált fontos kérdéssé a felvilágosodás korában a felnőttek művelésének ügye?
- Soroljon fel három olyan kiemelkedő magyart, aki elméleti szinten foglakozott a felnőttek képzésének lehetőségeivel a felvilágosodás korában?
- Soroljon fel három olyan kiemelkedő magyart, aki gyakorlati szinten foglakozott a felnőttek képzésének lehetőségeivel a felvilágosodás korában?
- A felvilágosodás korában megjelent folyóiratok közül melyiknek volt kiemelt célja a hasznos ismeretek terjesztése? Hol jelent meg? Ki szerkesztette?
- A reformkor politikusai közül kik tekintették fontos kérdésnek a felnőttek képzését?
- Mit jelent a „filléres lap” kifejezés?
- Milyen európai mintákat követtek a magyarországi „filléres lapok”?
- Reformkori folyóirataink közül melyik tekintette legfőbb céljának a nép művelését, a felnőttek ismereteinek gyarapítását? Ki volt a szerkesztő? Hol jelent meg a lap?
- Miért voltak jelentősek a kalendáriumok a felnőttek ismereteinek terjesztése terén?
- Milyen intézmények szolgálták Magyarországon a közművelődés ügyét a reformkorban?
- Nevezzen meg három olyan intézményt, mely a reformkorban született, és a közművelődés ügyének szolgálatában állt.
- Nevezzen meg két jelentős személyt, aki a reformkori Magyarországon a mezőgazdasági ismeretterjesztés ügyét szolgálta.
- Mi jellemzi a felnőttképzés ügyét hazánkban, az abszolutizmus időszakában?
- Miért volt jelentős a Szent István Társulat könyvkiadó tevékenysége az abszolutizmus korában a közművelődés szempontjából?
- Miért határkő Eötvös József 1867 utáni tevékenysége a felnőttképzés terén?
- Oktatáspolitikusaink közül kik foglakoztak kiemelten a népoktatás kérdésével 1867 és a századforduló között?
- Milyen céllal keletkeztek a népoktatási körök, és milyen eredmények születtek tevékenységük nyomán?
- Milyen európai minták alapján szerveződött a felnőttképzés Magyarországon 1890-es évek és az első világháború között?
- Milyen szervezetek, intézmények szolgálták a felnőttképzés ügyét Magyarországon 1890-es évek és az első világháború között?
- Kik voltak a „gazdasági vándortanítók”, és mi tevékenységük jelentősége?
- Mi volt az „Uránia”, milyen intézményei voltak, és mi a jelentősége a hazai felnőttképzésben?
- Mi volt Klebelsberg Kuno felnőttképzési koncepciójának lényege?
- A magyar népfőiskolai mozgalom a két világháború között.
- Felnőttképzés Magyarországon (1945-1990)