Jégboszi

Tematika

A kurzus célja: hogy a hallgatók felismerjék és megtapasztalják a nyilvánosság fontosságát, szerepét a (helyi) társadalom életében, el tudják helyezni a tömegkommunikációs eszközöket ebben a nyilvánosságban, meglássák a nyilvánosság és a tömegkommunikáció által felvetett alapkérdéseket (hozzáférés, részvétel, szólásszabadság, közszolgálatiság), s megismerjék a közösségi média válaszait ezekre a kérdésekre, valamint praktikus ismereteket kapjanak a média közösségi célú felhasználásáról. Elgondolkodjanak a lokalitás jelentőségéről, szervező erejéről, az egyének és közösségek életében betöltött szerepéről. A kurzus célja továbbá, hogy a hallgatók megismerjék a közösség, demokrácia, civil társadalom fogalmak elméleti hátterét, megértsék a modern társadalom e fogalomkörhöz kötődő problémáit.

 Tanulás eredmények, kompetenciák: A hallgatók szemléletet és gyakorlati tudást kapnak ahhoz, hogy később (a felnőttképzés területén végzett) munkájukat a helyi igényekből és szükségletekből kiindulva, a nyilvánosságot alkotó módon felhasználva végezhessék.

 A kurzus tartamai, témakörei:

1. A nyilvánosság és a közvélemény fogalma.
2. A szomszédság, a lokalitás meghatározásának különböző megközelítései.
3. A lakóhelyhez kötődés, a helyi identitás jelentősége.
4. A helyi nyilvánosság meghatározása, elemzésének lehetőségei.
5. Médiatipológia, médiarendszer.
6. A közösségi média meghatározása és jellemzői.
7. Web2 alkalmazások a helyi nyilvánosság szolgálatában.
8. A lakosság médiahasználatára vonatkozó kutatások.
9. A média hatása az emberek gondolkodására és a közvéleményre – elméletek
10. A mai magyar médiaszabályozás, különös tekintettel a sajtószabadságra, a tájékozódáshoz való jogra és a közszolgálatiságra. A mai magyar médiarendszer.
11. A közösség fogalma. Közösség és társadalom.
12. A demokrácia fogalma. Részvételi és képviseleti demokrácia. Alapvető szabadságjogok.
13. Participációs elméletek – a közösségi részvétel elve. A hatalommal való felruházás folyamata. A szubszidiaritás elve.
14. A civil társadalom eszméje.

 Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

A kurzus során igyekszünk felhasználni a hallgatók tapasztalatát, és a konzultáció során a hallgatói aktivitáson alapuló oktatási módszereket is használni.

 Értékelés       

A kurzus sikeres teljesítéséhez legalább elégséges minősítésű gyakorlati jegy szükséges. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy házi dolgozat elkészítése. A dolgozat témája: egy adott lokalitásban (településen, városrészben) a helyi nyilvánosság elemzése, terjedelme: 3-5 gépelt oldal (Word formátumban, normál margóval, 12-es betűmérettel, 1,5-es sorközzel), leadási határideje: november 18. (Kérem a tanszéken nyomtatva leadni, valamit elektronikusan is elküldeni: a fájlnév a hallgató nevével kezdődjön.). Amennyiben a beadott dolgozat nem felel meg a formai vagy a tartalmi követelményeknek, új dolgozat írására van szükség. Erről az oktató november 29-ig értesíti az érintett hallgatókat. A javítódolgozat beadási határideje: december 9. A dolgozat értékeléséről a tematika mellékletében részletesen írunk.

Kötelező olvasmány/ok

A házi dolgozathoz

1. Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1998. II., V., VI. fejezet (http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0/ec68caea967c3c04c125679f005b84b7?OpenDocument)
2. Enyedi György: A lokalitás szerepe a modern társadalmakban. In: Juss, 4. 1991. 4. 29–33. p.
3. Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Ferenczy Kiadó, Budapest, 1995. 216 p.
4. Péterfi Anna – Péterfi Ferenc: Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára… - A kisközösségi rádiók esélyeiről. AKTI füzetek 39., 2009. (http://www.akti.hu/index_fuzet.html)
5. Médiaszolgáltatók aktuális adatai: http://mediatanacs.hu/tart/index/675/Nyilvantartasok_bejelentes
6. 2010. évi CIV. Törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
7. 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

A 11-14. témakörökhöz

1. Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka. I. és II. fejezet

Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2006. (http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/cb64d6a7ffc532248525670c0080efa5/e8fdd098c4365d20c125722f0030efa3/$FILE/k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi%20munka.pdf)

1. Nizák Péter – Péterfi Ferenc: A közösségi részvétel – társadalmi és hatalmi beágyazottság

In: Márkus Eszter (szerk.): Ismerd, értsd, hogy cselekedhess. Tanulmányok a részvételi demokrácia gyakorlatáról. Nonprofit Szektor Analízis Program – EMLA Egyesület, Budapest, 2005. (http://www.nosza.hu/nizak-peterfi.dbk.pdf)

1. Miszlivecz Ferenc: A civil társadalom nyomvonalai az új európai térben.

In: Csefkó Ferenc – Horváth Csaba (szerk.): Magyar és európai civil társadalom. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete – Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 1999.

1. Varga Tamás: A „részidős polgár”.

In: Csefkó Ferenc – Horváth Csaba (szerk.): Magyar és európai civil társadalom. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete – Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 1999.

A fenti két tanulmány megtalálható itt: dr. Kelényi István (szerk.): Szöveggyűjtemény a Civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapismeretei és a Menedzsment tantárgyakhoz. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Művelődésszervezés Tanszék, Budapest, 2000. (http://www.kka.hu/__062568aa00708a67.nsf/0/ad1ff38e5fb61b3ac1256ab8002f1754?OpenDocument)

Ajánlott olvasmány/ok

1. Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. 2006. pp. 151-206.
2. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég – Gondolat, Budapest, 1993.
3. Angelusz Róbert – Tardos Róbert – Terestyéni Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007.Szöveggyűjtemény Második fejezet (pp. 169-335.): Média és társadalom – irányzatok a tömegkommunikáció hatásairól
4. Angelusz Róbert: A látens közvélemény újragondolása. In: Szociológiai Szemle 2009/4. (http://www.communicatio.hu/mktt/dokumentumok/konferenciak/2009/tk40/Angelusz.pdf)
5. Herman Zita: Szociológia és politológia. A deliberatív közvélemény-kutatás nemzetközi gyakorlata. Magyar Agóra 2006.

(http://www.magyaragora.org/dinamikus/kozponti_dokumentumtar/Herman_Zita.pdf)

1. John Keane: Média és demokrácia. Helikon Kiadó Budapest, 1999. pp. 7-10., 17-24., 34-44.
2. Bayer Judit – Koppányi Szabolcs – Tényi Géza: A közszolgálati média és az európai versenyjog. Közszolgálatiság a változó világban. MTA Jogtudományi Intézete Infokommunikációs Jogi Centrum – L’Harmattan Kiadó, 2010. I. fejezet (pp. 9- 64.) 
3. Bajomi-Lázár Péter: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. II. fejezet (pp.15-62.) és V. fejezet (pp.136-155.)
4. Közvélemény-kutatás a magyar lakosság hírfogyasztási szokásairól és a média megítéléséről Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács, Budapest, 2011. december 12. (elektronikusan)
5. Kisközösségi rádiózás a hazai gyakorlatban 2010. Tanulmány. Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, 2010.
6. A közösségi média helyzete az Európai unióban. AKTI Dokumentumok 1, AKTI, 2008. (http://www.akti.hu/index_dokumentum.html)
7. Gosztonyi Gergely: A közösségi médiaszolgáltatók a hatályos magyar jogi szabályozásban. Médiakutató, 2011/4. (http://www.mediakutato.hu/cikk/2011_04_tel/02_kozossegi_mediaszolgaltatok/01.html?q=gosztonyi+Gergely#gosztonyi+Gergely)
8. Péterfi Ferenc (szerk.): SZABADON - a szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon. Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Budapest, 1999. http://www.kka.hu/__062568aa00708a67.nsf/0/53ab29cde974bb2ec12568860004c0df?OpenDocument
9. Huszerl József – Péterfi Ferenc: Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról – Munkafüzet. Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Budapest, 2003. (http://www.kka.hu/__062567bd000f875a.nsf/0/2b7f944a297cb580c1256d7e0082703b?OpenDocument#Hogyan%20haszn%C3%A1lja)
10. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004.
11. Foltányi Zsuzsa (szerk.): Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához. Ökotárs Alapítvány, Budapest, 2011. (A kiadvány ingyenesen megrendelhető itt: http://www.okotars.hu/tudastar/kiadvanyok)
12. Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez. Területfejlesztési füzetek 1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Budapest, 2010. (http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/99b0698cd023d1018525670c0080e328/723afda824078897c12576fc00212fd0/$FILE/TF_fuzet_(1)_Segedlet_a_kozossegi_tervezeshez.pdf)
13. Domokos Lajos: Press. A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata. Teleschola könyvek, Budapest, 2002.
14. Bernáth László: Tanuljunk könnyen, gyorsan nyilatkozni! Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001.
15. Bernáth László: Bevezetés az újságírásba avagy Tanuljunk könnyen, gyorsan újságot írni! Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2003.

Ajánlott honlapok:

• Médiakutató folyóirat online: www.mediakutato.hu
• Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet kiadványainak honlapja: http://www.akti.hu/index.html
• a Médiatanács honlapja: www.mediatanacs.hu
  • Médiajogfigyelő szakportál: http://mediajogfigyelo.hu
  • a Mérték médiaelemző műhely honlapja: http://mertek.eu/
  • Közösségi médiához kötődő szervezetek honlapjai:
    • a Civil Rádió: www.civilradio.hu
    • SzaRáMaSzer: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete www.szabadradio.hu
    • AMARC: World Association of Community Radio Broadcasters www.amarc.org, http://europe.amarc.org
    • CMFE: Community Media Forum Europe www.cmfe.eu

 A házi dolgozat értékelésének szempontjai

A dolgozatban egy település(rész) helyi nyilvánosságát kell bemutatni és elemezni (3-5 oldal terjedelemben).

A dolgozat nem fogadható el, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

• nem egy település(rész)ről szól,
• a település(rész)t nem a helyi nyilvánosság szempontjából mutatja be,
• nem éri el a 3 teljes gépelt oldal terjedelmet,
• jelöletlen idézet(ek) van(nak) benne,
• nyelvhelyességi, helyesírási hibái elfogadhatatlanok.

A dolgozat értékét csökkenti, ha (zárójelben a nevezett hiányosság mellett kapható legmagasabb érdemjegy)

• nem következetes abban, hogy mely lokalitás helyi nyilvánosságát elemzi (pl. csak a belváros – teljes település) (jó),
• a település(rész)t bemutatja, de alapvetően nem a helyi nyilvánosság szempontjából (jellemzően az olvasóra bízva, hogy a leírtak és a helyi nyilvánosság összefüggéseit meglássa, a leírtakat a „helyi nyilvánosság nyelvére lefordítsa”) (közepes),
• bemutatja a helyi nyilvánosságot, de ez nem következetesen végigvezetett szempontja a dolgozatnak (jó),
• a helyi nyilvánosságot nem mutatja be teljes körűen (jó),
• megmarad a lehetőségek szintjén és nem derül ki, hogy a leírt lehetőségek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban (jó).
• megmarad a leírás szintjén, a leírtakat nem elemzi (jó).

A házi dolgozatot a dolgozat tudományos követelményeinek megfelelően kell elkészíteni: a dolgozat egy tudományos – és ennek megfelelő stílusú – logikusan felépített, jól tagolt, összefüggő, arányos, a témát felvezető – tárgyaló – összegző írásmű kell legyen. A dolgozat értékelését e szempontok is befolyásolják.

• A helyi nyilvánosságról szóló dolgozatnak nem követelménye, hogy szakirodalomból dolgozzon és szakirodalomra vagy más forrásra hivatkozzon, vagy idézzen. Ha azonban hivatkozik vagy idéz, ezt a megfelelő módon kell tegye: az idézetet idézőjellel jelölni kell, s fel kell tüntetni az idézet forrását. Szintén fel kell tüntetni a forrást minden olyan adat, információ közlésénél, melyet a szerző külső forrásból szerzett. Amennyiben a dolgozat használ szakirodalmat, vagy más forrásokat, a dolgozat végén fel kell tüntetni a felhasznált szakirodalom bibliográfiai adatait.
• A helyi nyilvánosságról szóló dolgozatban alapvetően arra kell törekedni, hogy az olvasott információkat feldolgozzák, saját szavaikkal fogalmazzák meg. Ez a dolgozat egysége („összefüggő írásmű”) szempontjából is fontos. A szakirodalmat értelmezni kell, és kritikusan felhasználni.
• A dolgozat arányossága azt jelenti, hogy arányos terjedelmű az egyes témák tárgyalása (a dolgozat terjedelméhez képest, egymáshoz képest), arányos a felvezetés – tárgyalás – összegzés terjedelme (ahol a tárgyalás a legnagyobb terjedelmű), megfelelő az esetleges idézetek és a szöveg aránya (nincsenek bekezdésnyi idézetek egy pár oldalas szövegben).
• A dolgozat tagoltsága azt jelenti, hogy a dolgozat nem egyetlen összefüggő szöveg, hanem bekezdésekre tagolt, akár belső címekkel is ellátott.
• A „témát tárgyaló írás” azt jelenti, hogy csak a témáról, vagyis egy település(rész) helyi nyilvánosságáról szól. Minden olyan rész, mely öncélúan eltér a témától, csökkenti a dolgozat értékét.
• Az összegzésnek különös jelentősége van, ez az esszenciája a dolgozatnak. Az összegzésben (mely az addig leírtakat összegzi) nincs helye új információnak (az a tárgyalásba való), a sűrítés azonban lehetőséget ad következtetések levonására, ajánlások megfogalmazására. Az egész dolgozattól elvárható, hogy a megadott szempont szerint tárgyalja a témát (a helyi nyilvánosság szempontjából mutassa be a település(rész)t), az összegzésben különösen fontos követelmény, hogy ez alapján íródjon: az adott település(rész) helyi nyilvánosságáról kell összegzést adnia.