Újabban ezt kérik a NYENYI lap helyett a nyugdíj ügyekben.

BIKE lap

Káosz a köbön, no time :D

Tantárgyak:

Munka és TB jog I-II.

Humánerőforrás-gazdálkodás I-II.

Személyügyi és munkaügyi technikák I-II.

Munkaerőgazdálkodás-foglalkoztatáspolitika I-II.

Intézményspecifikus I-II. (E most szervezetpszichológia leginkább)

Munka- és szervezetpszichológia I-II.

Szakmai gyakorlat I-II.

Emellett: szakdolgozat készítése, államvizsgára készülés.

A kurzus célja:

A szakmai gyakorlat célja, hogy az andragógia szakos hallgatók elméleti ismereteik birtokában szerezzenek gyakorlati tapasztalatot a felnőttképzések szervezésének tekintetében, a felnőttképzést segítő intézmények kutatási, képzési és tanácsadási tevékenységében, vagy közművelődési intézmények tevékenységében, rendezvényszervezés menetében vagy tréningszervezéssel, humán erőforrás menedzsmenttel foglalkozó szervezetnél, szervezi egységnél.

Tanulási eredmények, kompetenciák:

Szakmai kompetenciák:

- az elméleti képzés során megszerzett ismeretek gyakorlati elmélyítése, önálló, tapasztalati tanulás útján.

Személyes és társas kompetenciák:

- felelősségtudat,

- kreativitás, rugalmasság,

- megbízhatóság,

- együttműködési készség,

- problémamegoldó készség,

- másokhoz való alkalmazkodás,

- emberek és csoportok valamely cél érdekében történő mozgósításának képessége,

- empátia, tolerancia,

- önismeret, önértékelés,

- minőség iránti elkötelezettség.

Munkavállalási kompetenciák:

- önállóság,

- önmenedzselés,

- időbeosztás,

- önértékelés,

- felelősségvállalás.

Az egyéni gyakorlat letöltésének lehetőségei, értékelés:

• A félév során a hallgatók egyénileg vagy kis csoportokban (2-3 fő) töltik gyakorlatukat az Andragógia Tanszék által szervezett intézményeknél, ahol segítik az ott folyó munkát, és közben a kiadott szempontok alapján megfigyelik az intézmény felnőttképzéshez kapcsolódó tevékenységét. A gyakorlat során 10 órát kell az intézménynél letölteni.

Követelmény: a hallgató gyakorlata során Gyakorlati naplót készít. A Gyakorlati napló részeit, tartalmi és formai követelményeit a „Gyakorlati képzés rendje - levelező tagozat” c. dokumentum tartalmazza. A dokumentum a kurzus e-learninges rendszeréből letölthető. A gyakorlat letöltését a külső gyakorlatvezető igazolja!

• A hallgató egyénileg is választhat gyakorló helyet, ahol valamilyen felnőttoktatáshoz kapcsolódó projektben vehet részt (akár lakóhelyén vagy munkahelyén).  A gyakorlat során 10 órát kell az intézménynél letölteni. A feladatvégzést írásban engedélyeztetni kell az ELTE PPK Andragógia Tanszékén a feladat rövid leírásával, a felelős kontaktszemély és annak elérhetőségének megjelölésével. A kérelmet e-mailben kell megküldeni a kurzus felelős oktatójának email címére.

Követelmény: a hallgató gyakorlata során Gyakorlati naplót készít. A Gyakorlati napló részeit, tartalmi és formai követelményeit a „Gyakorlati képzés rendje - levelező tagozat” c. dokumentum tartalmazza. A dokumentum a kurzus e-learninges rendszeréből letölthető. A gyakorlat letöltését a külső gyakorlatvezető igazolja!

• Bekapcsolódás az Andragógia Tanszéken folyó projektekbe, konferenciák szervezésébe vagy más kutatási, illetve projekt munkába. A tanszéken dolgozó oktatók folyó kutatásaiba, projekt munkáiba, szervezési feladataiba lehet segítőként bekapcsolódni, az adott oktatóval és a gyakorlatért felelős oktatóval egyeztetve.

Követelmény: a folyó munkában való tevékeny részvétel az illetékes oktatóval egyeztetett időpontban és ütemben. A feladat teljesítését az illetékes oktató igazolja, valamint javaslatot tesz a gyakorlati jegy minősítésére.

A gyakorlatos naplót az ELTE PPK e-learninges rendszerébe kell feltölteni!!!! A gyakorlat letöltéséről szóló igazolást ugyanerre a határidőre az Andragógia tanszéken kell leadni. Az igazoló lapot a „Gyakorlati képzés rendje – levelező tagozat” c. dokumentum tartalmazza.

Beszámítás: előzetes tapasztalataik beszámítását kérhetik azok a LEVELEZŐ tagozatos hallgatók, akiknek munkahelyükön az alábbi tevékenységek közül legalább három a feladatkörükhöz tartozik:

-          munkahelyi képzések szervezése és lebonyolítása

-          munkahelyi rendezvények (konferenciák, work shopok) szervezés és lebonyolítása

-          hazai szakmai projektek tervezése és menedzselése

-          részvétel nemzetközi szakmai projektekben

-          részvétel felnőttképzési szolgáltatások tervezésében és/vagy lebonyolításában (előzetes tudásszint mérés, képzési tanácsadás, munkavállalási tanácsadás, animátori feladatok)

-          részvétel andragógiai innovációs folyamatokban (intézmény és program akkreditáció, felnőttképzési szakértői feladatok)

-          humánerőforrás-gazdálkodási és fejlesztési feladatok szervezetfejlesztési feladatok

 A beszámítási kérelmeket a kurzus e-learninges rendszeréből letölthető „Beszámítási kérelem” (és annak mellékletei) c. dokumentum benyújtásával lehet leadni (postázni) az Andragógia Tanszékre. A beszámítási kérelmek elbírálása után a döntésről email-ben kapnak értesítést.

A kérelmeket NEM a Tanulmányi Osztályra kell leadni!!!!

Tematika:

1.       A II. világháború

Holokauszt

A Párizsi béke

A nürnbergi per

2.       Rákosi korszak Magyarországon
3.       56-os forradalom és következményei
4.       Kádári elvek

Aczél György kultúrpolitikája

5.       Rendszerváltás Magyarországon

Aktuális választási rendszer

Kiajánlott könyvek:

Hadikrónika (80 db-os sorozat)

Ránki György: II. világháború története

Aczél és korunk

Debreczeni könyvei

Johannes Mario Simmel: Nem kell mindig kaviár

Követelmény: Beadandó évfolyamdolgozat.

Terjedelem: van egy

•          fedőlap,
•          tartalomjegyzék,
•          felvezetés,
•          előszó, választás indoklása,
•          kifejtés,
•          összegzés,
•          képek - 8 db! (2 oldalon a végén, 4-4 képpel)
•          képek jegyzéke (honnan a kép?)
•          bibliográfia -

A törzsszöveg 10 oldal - bevezetés-összegzés

–        Times New Roman v. Arial

–        12-as betűméret,

–        másfeles sortáv,

–        3,5ös belső margó,

–        2,5-ös külső margó

 Nekem mit jelentett – szerepeljen benne!

Témák:

1.                    Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (könyv, film, színházi előadás – ebből kettőt összehasonlítani)
2.                 Aczél György és a három T kultúrpolitikája (60-70-80-as évekből lehet kiemelni színészt, rendezőt, zenekart, együttest, művészeti csoportot, mozgalmat stb…)
3.              1956 és a disszidálás (miért ment ki és miért jött/nem jött vissza)
4.              90 utáni politikai párt története
5.                 90-es évek után egy oktatási miniszter története (Ha valaki Magyar Bálintról jót ír az elkaszálja magát a tanárnál :D )
6.              Kvízműsorok fejlődése napjainkig. (összehasonlító elemzés)
7.           Kulturális műsorok változása napjainkig (csatornaváltozások, a célközönség megváltozása)
8.        Magyar emancipáció története (pro és kontra)
9.              Torgyán József élettörténete
10.                 Komikusok összehasonlítása
11.              Magyar humor fejlődése 90 előtt és után (pl: Hofitól a stand-upig)
12.           Magyar képregény története (Marvell nem magyar :D
13.        45 után bármelyik Olimpia (sikerek és balsikerek)
14.        Magyar Holokauszt
15.           Terror Háza története (érdekek és ellenérdekek)
16.        Magyar középiskolások helyzete a 90-es évek után és 2000 után
17.     Határon túli magyarok helyzete 90 után
18. Európai Unió és Magyarország (meddig is lesz még…)
19.        Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás helyzete
20.           Pályázati lehetőségek 2010 előtt és után (pl.: a kultúra lehetőségei)
21.        Kiállítótermektől az interaktív játszóházakig.
22.     A terrorveszély és a magyar sajtó (2011. szeptember után)
23. Utcanevek átkeresztelése a politikai változásoknál.
24. Magyar háborús bűnösök pere
25.     Teleki Pál megítélése
26. A média szerepe az ember életében
27.           Filmekről elemzés: Tanú, Valahol Európában, Indul a bakterház, Csapd le csacsi, Sose halunk meg, A napfény íze, Angol beteg, Legényanya, Eldorádo, és végül a már kiadott téma: Strasznov Ignác a szélhámos 

A kurzus célja:
A hallgatók ismerjék meg a projektmenedzsment elméleti alapjait, fázisait és kihívásait. Legyenek képesek projekteket generálni, valamint egy projektet a tervezéstől a lezárásig végig követni, megvalósítani. Ismerjék meg azokat az eszközöket, melyek a projektek sikeres megvalósításához nélkülözhetetlenek.

Tanulási eredmények, kompetenciák:
A hallgató legyen képes:
 fogalmi gondolkodásra,
 önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére,
 önálló ismeretszerzésre,
 személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására.

A kurzus tartama, témakörei:
 Projektötlet, projektkoncepció kialakítása
 Projektcél és projekttevékenységek meghatározása
 Projekt team kialakítása, feladatkörök meghatározása
 Időtervezés, ütemezés és kritikus út
 Költségek meghatározása, finanszírozás
 Projekt megvalósítása, kommunikáció és a minőség biztosítása
 Projektek zárása, utógondozás
 Kockázatmenedzsment

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek:
 témakörök feldolgozása előre megadott szempontok alapján, a hallgatók aktív részvételével
 egyéni és kiscsoportos gyakorlat

Értékelés:
A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele:
A kurzus során elsajátított ismeretekre épülő írásbeli zárthelyi dolgozat legalább 51%-ra történő teljesítése. Ötfokozatú értékelés.
Az írásbeli ZH időpontja és a pót ZH időpontja a konzultáción kerül meghatározásra.

Ajánlott olvasmány/ok:
 Henczi Lajos-Murvai László (2012): Projekttervezés és projektmenedzsment. Saldo Zrt., Budapest
 Eric Verzuh (2006): Projektmenedzsment. HVG Zrt., Budapest

A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat az andragógia történeti fejlődési folyamatával, a különböző korok andragógiai elméleteinek, gyakorlatának, intézményrendszerének történetével, a kezdetektől napjainkig.

Kompetenciák

 Ismerje, és történeti vonatkozásaiban is értelmezni tudja a felnőttek oktatásáról, képzéséről, önképzéséről szóló tudományos elméleteket

• Ismerje az andragógiatörténet alapvető forrásait, és képes legyen azok önálló elemzésére
• Alapvonalaiban ismerje a közösségszervezés és-fejlesztés történetét és módszereit
• Ismerje az andragógia elméletének és gyakorlatának történeti fejlődési összefüggéseit;
• Ismerje az európai felnőttképzés egyes történelmi korszakainak legjellegzetesebb cél- és eszközrendszereinek főbb elemeit, az európai intézményes felnőttnevelés-oktatás szervezeti-intézményi kereteinek kialakulását, szakaszait, az európai, illetve magyar oktatásügyet szabályozó legfontosabb dokumentumok (törvények, rendeletek) főbb tartalmi elemeit és hatását, a történeti fejlődés során kialakuló főbb felnőttnevelési-oktatási koncepciók, elméletek, tervek és javaslatok fejlődését, az egyes koncepciók egymásra és a felnőttképzés gyakorlatára kifejtett hatását

•          Ismerje a hazai és nemzetközi felnőttoktatás történetét, a felnőttoktatás hazai és nemzetközi változásainak tendenciáit;

A kurzus tartama, témakörei

1. Feladatok, követelmények. Andragógia és andragógiatörténet. Az andragógiatörténet fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. Andragógiatörténeti kutatások Európában és hazánkban.
2. Az európai nevelésügy és a felnőttek képzésére irányuló törekvések a reformációig. A reformáció és a felnőttek oktatása. A reformáció és a felnőttképzés Magyarországon.
3. A közművelődési kezdeményezések első lépései Magyarországon (1772-1794)
4. Új módszerek és eszközök a felnőttek képzésére (1795-1825)
5. A szervezett közművelődés első lépései (1825-1841)
6. A közművelődési szervezetek kialakulásának kora (1841-1848)
7. A felnőttképzés keretei és tartalma 1848 és 1867 között
8. Eötvös József, Türr István és a Népoktatási Körök Magyarországon
9. Munkásművelődés a 19. század második felében
10. Az intézményes felnőttképzés korszaka (1890-1919)
11. Felnőttképzési törekvések Magyarországon a két világháború között.
12. A magyar népfőiskolai mozgalom
13. Felnőttképzés Magyarországon (1945-1990)

Követelmények:

Az előadások látogatása, kollokvium (írásbeli)

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek: előadások, önálló tanulás

Értékelés        - az előadásokon való részvétel, a szakirodalom ismerete

Sajátos oktatásszervezési körülmények (Levelező tagozatos konzultációk)

Kötelező olvasmány/ok:

• Bajusz Klára - Filó Csilla- Németh Balázs: A magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig. Pécs, PTE-FEEFI, 2004.
• Sári Mihály: A kultúra intézményrendszereinek történeti funkcionális változásai. Pécs, PTE-FEEFI, 2004. 57-94.

Ajánlott olvasmány/ok:

• Fehér Katalin: Népfelvilágosító törekvések Magyarországon 1777-1849. MATI, Bp., 2009.

Az értékelés módja:

•          kollokvium (írásbeli, vagy szóbeli)

A kollokviumi felkészülést segítő kérdések

• Az andragógiatörténet fogalma
• Mióta foglalkoznak Európában andragógiatörténeti kutatásokkal?
• Mivel foglakozik az andragógiatörténet?
• Tudomány-rendszertanilag mely tudományághoz kapcsolható az andragógiatörténet?
• Milyen álláspontok alakultak ki az andragógiatörténet kezdeteire vonatkozóan?
• Hogyan járult hozzá az anyanyelvű ismeretterjesztés a közműveltség terjesztéséhez?
• Melyek Tinódi Lantos Sebestyén munkásságának azon elemei, melyek fontosak a felnőttképzés szempontjából?
• Kik a puritanizmus legjelentősebb képviselői Magyarországon?
• Mikor kezdődtek Magyarországon a felnőttképzéssel kapcsolatos törekvések?
• Miért vált fontos kérdéssé a felvilágosodás korában a felnőttek művelésének ügye?
• Soroljon fel három olyan kiemelkedő magyart, aki elméleti szinten foglakozott a felnőttek képzésének lehetőségeivel a felvilágosodás korában?
• Soroljon fel három olyan kiemelkedő magyart, aki gyakorlati szinten foglakozott a felnőttek képzésének lehetőségeivel a felvilágosodás korában?
• A felvilágosodás korában megjelent folyóiratok közül melyiknek volt kiemelt célja a hasznos ismeretek terjesztése? Hol jelent meg? Ki szerkesztette?
• A reformkor politikusai közül kik tekintették fontos kérdésnek a felnőttek képzését?
• Mit jelent a „filléres lap” kifejezés?
• Milyen európai mintákat követtek a magyarországi „filléres lapok”?
• Reformkori folyóirataink közül melyik tekintette legfőbb céljának a nép művelését, a felnőttek ismereteinek gyarapítását? Ki volt a szerkesztő? Hol jelent meg a lap?
• Miért voltak jelentősek a kalendáriumok a felnőttek ismereteinek terjesztése terén?
• Milyen intézmények szolgálták Magyarországon a közművelődés ügyét a reformkorban?
• Nevezzen meg három olyan intézményt, mely a reformkorban született, és a közművelődés ügyének szolgálatában állt.
• Nevezzen meg két jelentős személyt, aki a reformkori Magyarországon a mezőgazdasági ismeretterjesztés ügyét szolgálta.
• Mi jellemzi a felnőttképzés ügyét hazánkban, az abszolutizmus időszakában?
• Miért volt jelentős a Szent István Társulat könyvkiadó tevékenysége az abszolutizmus korában a közművelődés szempontjából?
• Miért határkő Eötvös József 1867 utáni tevékenysége a felnőttképzés terén?
• Oktatáspolitikusaink közül kik foglakoztak kiemelten a népoktatás kérdésével 1867 és a századforduló között?
• Milyen céllal keletkeztek a népoktatási körök, és milyen eredmények születtek tevékenységük nyomán?
• Milyen európai minták alapján szerveződött a felnőttképzés Magyarországon 1890-es évek és az első világháború között?
• Milyen szervezetek, intézmények szolgálták a felnőttképzés ügyét Magyarországon 1890-es évek és az első világháború között?
• Kik voltak a „gazdasági vándortanítók”, és mi tevékenységük jelentősége?
• Mi volt az „Uránia”, milyen intézményei voltak, és mi a jelentősége a hazai felnőttképzésben?
• Mi volt Klebelsberg Kuno felnőttképzési koncepciójának lényege?
• A magyar népfőiskolai mozgalom a két világháború között.
• Felnőttképzés Magyarországon (1945-1990) 

  Művelődés- és művészettörténet    II. félév     LEVELEZŐK      

A témakörök megközelítése: Társadalom, személyiség, - (alkotó és befogadó), 

     mű – művészet, kultúra, tudomány és hatása összefüggésében történik.

A reformáció hatása: Luther és Kálvin, -  Mo. a 16.- 17. sz.-ban …

        A katolikus megújhodás -  a  barokk

          Pázmány és az „egyetem” – (az  oktatásunk  fejlődése…)

        Caravaggio, Bernini, Maulbertsch, Bach, Haendel stb. - az opera „útja”

        Manierizmus – barokk – rokokó

        Rákóczi és kora, - a korabeli sajtó (Mercurius Veridicus)

A felvilágosodás – francia kezdetei, - „aufklaerizmus” -  honi változatai

        /Bessenyei, Batsányi, Csokonai stb./

                             A magyar kultúra helyzete  a XVIII. században, -  nyelvújítás és

                             célkitűzései  /Kazinczy és köre  - Kisfaludyék nemzedéke/

                              Canova, Ferenczy István, Mozart stb.

                              A klasszicizmus és …  (empire), Napoleon  - Beethoven…Goethe stb.

                             A   ROMANTIKA VÁLTOZATAI ÉS  FEJLEMÉNYEI

                                                                          +

A  reformkor törekvései és alakjai:  Széchenyi és Kossuth

           A társadalmi átalakulás problémái, - polgárosodás.

           Nemzet és liberalizmus.(Szalay László, Teleki László stb.)

                             A nemzeti felemelkedés útjai (Múlt és jelen ….) Vörösmarty, Arany…

          A hazai  dráma és színház  kialakulása. .

         / Madách,  Kelemen László,  Déryné…/

A klasszicizmus – az empire – a romantika Európában és itthon.

          Építészet, -  irodalom,  - művészetek

                             A szabadságharc  „vívmányai” – és a kiegyezés kulturális „eredményei”

                             Millenium…és …”hullámverése”…

                                                                        +

A századvég és századelő – „IZMUSOK” –

           a realizmus és   absztrakt

            (pl.impressz., expressz., szimb., szürreal., kubizmus, avantgard, stb.)

            A hazai századforduló -   /Ady-tól Bartókig/, -   A Holnap és a Nyugat

            A fotó, a film, a sajtó, a tájékoztatás eszközei…)

Mo./  az I. és II. világháború következményeinek hatása

                        a kulturális életre… (Trianon) …

                (Az 1910-es, 20-as, 30-as, 40-es évek…!)

                Változások 1945 után – 1956 után, - és a 80-as években

                                  Kulturális „helyzet-képek” -  Politika és kultúra jelenségei

 C.   Kiegészítés:   Mai magyar művészeti körkép vagy portré

                                1. író, - 2. festő v. szobrász, - 3. zeneszerző – 4. tudós.

Teljesítés: 

2+2+2 vagy 3+3 oldalban a jelesért

 PÁRHUZAMOS ARCKÉPRAJZOKAT, PORTRÉKAT kell írni.

( NEM BIOGRÁFIÁT, = NEM ÉLETRAJZOKAT !)

  Követelmény pontosság, helyesírás, magyarosság, stílusegység, szakirodalom... 

A félév értékelése 2013. november 20-ig a tanszéki titkárságon leadott beadott dolgozat alapján történik.

A dolgozat formai követelményei:

Legalább 5 A/4-es és legfeljebb 8 A/4-es gépelt oldal.

Betűtípus: Times New Roman 12-es méret, másfeles sortávolság. Az oldalszámba nem számít bele a borítólap, a hivatkozási jegyzék, illetve az irodalomjegyzék.

Választható témák

1. Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata Gondolat Kiadó, Budapest 2003. 142-158. oldal tanulói interjúi alapján írjon rövid értekezést.

FELADAT: Az értekezés elsősorban a magyarországi középiskolás korosztály olvasási- művelődési szokásaira vonatkozzon úgy, hogy mindenképpen használja fel az interjúkban megjelenő, az ezredfordulón felvett mintát. Vegye figyelembe a minta sajátosságait! A mintát vesse össze legalább 3 db (ettől felfelé eltérni korlátlanul lehet), a témával kapcsolatban 2013. január 1. után a médiában megjelent tudományos értekezés, újságcikk, sajtóhír megállapításaival, eredményeivel. Ezek alapján az értekezésében fogalmazzon meg tételmondatot az alábbi területekkel kapcsolatban:

1. A korosztály olvasási szokásainak változásával kapcsolatban
2. A korosztály által relevánsnak tartott információforrásokkal kapcsolatban
3. A korosztály kultúrafogyasztáshoz kapcsolat vélt vagy valós (társadalmi) mobilitási lehetőségeivel kapcsolatban
4. Adjon címet az írásnak!

2. Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata Gondolat Kiadó, Budapest 2003. 159-190. oldal könyvtáros és pedagógus interjúi alapján írjon rövid értekezést.

FELADAT: Az értekezés elsősorban a magyarországi középiskolás korosztály olvasási- művelődési szokásaira vonatkozzon úgy, hogy mindenképpen használja fel az interjúkban megjelenő, az ezredfordulón felvett mintát. Vegye figyelembe a minta sajátosságait! A mintát vesse össze legalább 3 db (ettől felfelé eltérni korlátlanul lehet), a témával kapcsolatban 2013. január 1. után a médiában megjelent tudományos értekezés, újságcikk, sajtóhír megállapításaival, eredményeivel. Ezek alapján az értekezésében fogalmazzon meg tételmondatot az alábbi területekkel kapcsolatban:

1. A korosztály olvasási szokásainak változásával kapcsolatban
2. A korosztály által relevánsnak tartott információforrásokkal kapcsolatban
3. A korosztály kultúrafogyasztáshoz kapcsolat vélt vagy valós (társadalmi) mobilitási lehetőségeivel kapcsolatban
4. Adjon címet az írásnak!

3. Mirja Tervo: Tűsarok és kamatláb – a luxuscipők veszélyes vonzereje Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2013. 27-56. o.; 107-127.o.; 153-204.o.; Írjon érvelő esszét az alábbi témában.

FELADAT: A divat bourdieu-i értelemben vett mezőként határozható meg.

A http://hu.wikipedia.org/wiki/Pierre_Bourdieu oldal - Mező-elmélet összegzése és a fenti műből kijelölt részletek alapján ÉRVELJEN az állítás mellett vagy ellen. Kiegészítő irodalom szükséges – a legtöbb online és papír alapon is megtalálható.

 1.ókor/görög, 2.ókor/római, + középkor= 3. ókeresztény+bizánc,

           4.középkor/román,  5.középk./ gótika, + proto-ren.=trecento

REN./ 6. quattrocento= XV. sz. és ren . /7.cinquecento=XVI.sz

     Ezek közül, két korszakból kell, kettő (vagy lehet több!)

                                     MÜVET

 össze-hasonlítani, akként, hogy a stílusokról is megtudjunk

                           mindent ennek kapcsán.

 Tehát nem szabad BLABLÁLNI  bevezetőként másfél oldalakat

     általánosságban  az ókorról, görögökről, gótikáról stb,.

          legfeljebb 5-8-10 soros definíció lehet,…erről,..

 mert a műnek  alapján  kell,  a  megadott elemzés-séma segítségével,  lehetőleg

              mindent ami belefér összefüggésbe  hozniok.

          Ha nem ismert a szerző, akkor azt, aki megrendelte,

                  a  mecénást, a helyet ahol találták,

               de mindenképpen ahol ma  föllelhető.

  (Nem mindegyik  mű van  múzeumban,  hanem templomokban …

                      magángyűjteményben stb.)

   Vagyis a tárgyalt MŰ-elemzésnek, mint  témának kell

               kb.30-60-sornak lennie, művenként.

     NEM „ISKOLÁSAN”,  hanem egyetemi szinten,                  

                             és stiláris jóízzel…!

   „Almát -  almával” és csak ritkábban almát körtével  vessünk össze,

 = festményt festménnyel, szobrot, szoborral,…verset verssel,

                                   de, ha előfordul,

 hogy irodalmi mű ihlette a zeneművet, vagy a szobrot, akkor azzal

               vagy az épülettel, ahová készült stb.  

    Vagy ha zenemű is készült az irodalmi forrás alapján stb.

                Ne akarjon MINDENKI építészetről szólni,

             ((főként, mert ehhez értenek  a legkevésbé…))

      ( hisz ehhez statika, esztétika, matematika+geometria, + tér stb.

                                     ismeretek is kellenek),

        hanem inkább olyat  válasszanak, ami valamit ábrázol, „kifejez”,

                       mert  erről máris tudnak  10-15 sort írni. 

           Akinek   tudása=terjedelme csupán 2+2 oldalra futná,

    az legfelebb JÓ=4-est kaphat - , s a  hibák arányában csökken

                                     ez az érdemjegye is.. 

         A helyesírást szigorúan veszem, a grammatikai hibáka

    SORKIZÁRTAN kell írni, s nem utólag azzá szét-tördelni !

 A szakirodalom pedig kiváló legyen, vitatható koncepcióknak nem kell bedőlni

- élni kell a forráskritikával,  stb. -  sem a netről,  főként  tankönyvekből   nem ollózhatnak ki semmit, a plágium elégtelennel jár.

         Idézeteket kurzívval,  3-3 oldalban, csak keveset kérek,

                                    - fel kell tüntetni.  

     A feladat FELDOLGOZÁS,  a műfaj, értekezés, mini-eszé

             s nem zsurnalizmus  avagy a  közbeszéd-nyelve.

                  Aki  nyelveken  tud, olvas, kérem  használjon

 azon a nyelven készült szakirodalmat  is. A bibliográfia  egy-egy témához…

   min. kb. 3-4 db. s ez nem lehet csak  kézikönyv, pláne  nem   tankönyv,

       lexikon, s nem lehet internet…hanem vonatkozó szakanyag.! 

                       Tehát kb. 6-10 db. forrás kell  legyen.

             (Vagyis az  ismeretterjesztő műveket mellőzzük!)

     A címlapon  középen az elemzett MŰVEK képét közölni kell,

                                 mérettel ! - hol van stb.  

A bibliográfia után, még mellékletként tehetnek illusztratív anyagot,

      más  képeket, dokumentumokat, stb. a dolgozat fényét emelve !

Írásbeli vizsga

Kötelező irodalom: Hutiray Judit: Turisztikai alapismeretek, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 2000.

A kurzus az alábbi szervezeti egységhez tartozik:

Andragógiai és Művelődéselméleti Tanszék

A kurzus meghirdetésének időpontja: 2013/2014. tanév őszi félév

A kurzusok helye és időpontja: KAZY, 418. terem.

Tömbösítve, a félév folyamán három alkalommal:

október 18 / október 19. / november 15.

A kurzus célja: A andragógia alapszakos hallgatók segítése a felnőttképzés módszertani alapjainak megismeréséhez, a felnőttképzés módszertanával összefüggő, a felnőtt tanulót jellemző sajátosságok elsajátításához és tisztázásához, valamint a módszertan és a felnőttképzési elméletek között lévő összefüggések feltárása, előzetes tudások rendszerezése.

Kompetenciák:

A hallgató a következő kompetenciákat sajátítja el a kurzus során::

• a felnőttképzés módszertani tudományos alapjainak megismerése,
• a módszerekkel kapcsolatos azon sajátosságok elsajátítása, amelyek a felnőtt tanulót jellemzik, és amelyek befolyásolják a módszerek kiválasztását és alkalmazását,
• a módszerek és a felnőttképzési elméletek közötti összefüggések felismerése.

A kurzus tartalma, témakörei:

• A felnőttképzés didaktikájának és módszertanának fogalmai, és a tudomány-területet ért főbb elméleti hatások (Rogers, Freire, Mezirow, Knowles, stb. )
• A tanulás fogalmának értelmezés, andragógia versus pedagógia, koncepciók a felnőttek tanulásáról
• A felnőtt tanuló néhány jellemzője (stressz, önkép, érzelmek, szorongás, múltbeli tapasztalatok) és hatásuk a tanulásra
• A felnőtt tanuló és az idő: az életkor és a tanulás / a tanulás ideje a mindennapokban
• A felnőtt tanuló és a motiváció
• A felnőtt tanulási stílusai, az felnőttoktató stílusa és a csoportdinamika alapvető jellemzői
• Az oktatás csereszabatossága és a résztvevő-központúság a felnőttek oktatásában
• A felnőtt tanulás nehézségei és a tanulás eredményessége
• Az andragógiai értékelés és típusai
• Curriculum az andragógiában
• Kommunikáció a didaktikai folyamatban
• Elméletek a felnőttoktatásról

Követelmények:

Aktív részvétel az óráknak legalább 80 % -án. A szóbeli kollokviumon való sikeres szereplés. Sikertelen teljesítés esetén a javítás módja: pótvizsga teljesítése.

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek:

-    az előadás frontális munkaforma keretében zajlik

Kötelező és ajánlott olvasmányok

1. 1.      A didaktika fogalma (i), és  a tudományterületet ért főbb elméleti hatások (Rogers, Freire, Mezirow, Knowles, stb. )

Kötelező olvasmányok:

• Jörg KNOLL (1996), Tanfolyam és szeminárium módszertan, Német Népfőiskolai Szövetség, Budapest.
• Maróti Andor, Résztvevő-központúság a felnőttek tanításában, in Uő, Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről, Nyitott Könyv kiadó, Budapest, 2005, 99-118.
• Szócikkek a Felnőttoktatási és –képzési lexikonból, szerk. BENEDEK András- Csoma Gyula- Harangi László (2002), MPT- OKI- Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.

Ajánlott olvasmányok:

• Feketéné Szakos Éva (1998), Új irány a didaktikában: ismeretelmélet alapú szubjektivizálás, Új Pedagógiai Szemle 4. szám, 19-27.
• Paulo FREIRE, Az elnyomottak pedagógiája, in Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor NTK, Budapest, 1997, 27-33.
• Peter JARVIS, A felnőttek oktatásának elméleti távlatai, in Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 41-52.
• Horst SIEBERT, Konstruktivista fordulat a pedagógiában?, in Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997,162-168.
• Zrinszky László (2002), Neveléselmélet, Műszaki könyvkiadó, Budapest.
• Zrinszky László (1995), A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába, OKKER, Budapest.

1. 2.      A tanulás fogalmának értelmezés, andragógia versus pedagógia, alapkoncepciók a felnőttek tanulásáról

Kötelező olvasmányok:

• Maróti Andor, Elméleti alapok a felnőttek tanításához és tanulásához, in Uő, Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről, Nyitott Könyv kiadó, Budapest, 2005, 31-78.
• Michael Galbraith, A hatékony segítő munka kilenc alapelve, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 63-68.
• Kraiciné Dr. Szokoly Mária (2004), Felnőttképzési módszertár, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 49-84.

Ajánlott olvasmányok:

• SZ. TÓTH János (2009), A tanulás sokfélesége, Kutatás a felnőttkori tanulás indítékairól és akadályairól, Magyar Népfőiskolai Társaság, Budapest.
  • SZÖLLŐSI Zsuzsa (szerk.) (2008), Felnőttképzés a XXI. században, Kiadja Civitas Pedagógiai Intézet, Budapest, 28-43.
  • FALUS Iván (1998) (szerk.), Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
    • Horst SIEBERT, Tézisek és anyagok a didaktikához és módszertanhoz, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997,147-151.
    • NAHALKA István (szerk.) Hatékony tanulás, A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 3. kötet, Bölcsész konzorcium, ELTE PPK, Budapest, 2006, 9-39. http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf

1. 3.      A felnőtt tanuló néhány jellemzője (stressz, önkép, érzelmek, szorongás, múltbeli tapasztalatok) és hatásuk a tanulásra

Kötelező olvasmányok:

• HENCZI Lajos (szerk), A felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, NTK, Budapest, 2009, 218-261.

Ajánlott olvasmányok:

• Paul GINNIS, Tanítási és tanulási receptkönyv, Alexandra kiadó, 2007, 37-75.
• Daniel GOLEMAN, Érzelmi intelligencia, Háttér kiadó, Budapest, 1997.
• Jean-Shinoda BOLEN, A bennünk élő istenek, Pilis-Print kiadó, 2007.
• HUNYADI György, Az érzelmek szociálpszichológiája és a nevelés, in KOZMA-PERJÉS, Új kutatások a neveléstudományokban, MTA, Budapest, 2008, 44-56.
• TÓTH László, Személyiség és tanulás/ Stressz és a tanulás, in. Pszichológia a tanításban, Pedellus tankönyvkiadó, Debrecen, 2008, 244-253.

1. 4.      A felnőtt tanuló és az idő: az életkor és a tanulás / a tanulás ideje a mindennapokban

Kötelező olvasmányok:

• CSOMA Gyula, A felnőttkori tanulás idődimenziói, in. Uő, Andragógiai szemelvények, Nyitott Könyv Kiadó, Budapest, 2005, 85-106.
• HENCZI Lajos, A tanulás életkori összefüggései, in Uő (szerk), A felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, NTK, Budapest, 2009, 2188-292.
• Richard OLECHOWSKI, A folytonos neveléselvének tapasztalati megalapozása, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 9-17.

Ajánlott olvasmányok:

• CSOMA Gyula, Az időszerkezeti labilitás és a munka melletti tanulás folyamat labilitása, in. Uő, Andragógiai szemelvények, Nyitott Könyv Kiadó, Budapest, 2005, 59-84.
• CSOMA Gyula, Az öreg kutya is megtanítható új mutatványokra- avagy adalékok a felnőttkori tanuláshoz, in. Uő, Andragógiai szemelvények, Nyitott Könyv Kiadó, Budapest, 2005, 21-40.
• Maróti Andor, Művelődéselméleti és andragógiai megfontolások az idősek képzéséről, in Uő, Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről, Nyitott Könyv kiadó, Budapest, 2005, 225-230.
• FALUSSY Béla, A felnőttkori tanulás a KSH időmérleg-életmód felvételei alapján, in Mayer Jószef (szerk.), Időfelhasználás és felnőttoktatás, OKI, Budapest, 2003.
• TÖRÖK Balázs (2006), Felnőttkori tanulás – célok és akadályok, in Educatio, II., 333-347.

1. 5.      A felnőtt tanuló és a motiváció

Kötelező olvasmányok:

• HENCZI Lajos (szerk), A felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, NTK, Budapest, 2009, 263-267.
• CSOMA Gyula, A motiváció a felnőttoktatásban, in. Uő, Andragógiai szemelvények, Nyitott Könyv Kiadó, Budapest, 2005, 41-58.

Ajánlott olvasmányok:

• CSOMA Gyula, Az időszerkezeti labilitás és a munka melletti tanulás folyamat labilitása, in. Uő, Andragógiai szemelvények, Nyitott Könyv Kiadó, Budapest, 2005, 76-79.
• BÁBOSIK István- BÁBOSIK Zoltán, A motiválás szerepe és alkalmazása a felnőttoktatás folyamatában, in. LADA László (szerk.) Az andragógia korszerű eszközeiről és módszereiről, NFI, Budapest, 2006, 105-112.
• SZÖLLŐSI Zsuzsa (szerk.) (2008), Felnőttképzés a XXI. században, Kiadja Civitas Pedagógiai Intézet, Budapest, 33-36.
• TÖRÖK Balázs (2006), Felnőttkori tanulás – célok és akadályok, in Educatio, II., 333-347.
• Zrinszky László (1995), A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába, OKKER, Budapest, 30-33.
• Ralph RUDDOCK, Társadalmi tényezők a felnőttoktatásban, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 22.
• JÓZSA Krisztián, Az elsajátítási motiváció, Műszaki kiadó, Budapest, 2007.
• Daniel H. PINK, Motiváció 3.0. Ösztönzés másképp, HVG kiadó, Budapest, 2010.

1. 6.      A felnőtt tanulási stílusai, az felnőttoktató stílusa és a csoportdinamika alapvető jellemzői

Kötelező olvasmányok:

• Mark TENNANT, Tanulási stílusok, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 94- 109.
• Stephen BROOKFIELD, Oktatói szerepek, oktatási stílusok, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 53-62.
• HENCZI Lajos (szerk), A felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, NTK, Budapest, 2009, 257-263 és 284-288.

Ajánlott olvasmányok:

• Kálmán Anikó, Az oktatástól az önálló tanulásig, BME APPI, Budapest, 2009, 30-41.
• Kálmán Anikó, A felnőttképzés módszertani kérdései, in . Tanár-továbbképzési füzetek, 4. kötet, NSZFI, Budapest, 2008, 67-184.
• Kálmán Anikó, Tanári szerepek – tanulási stílusok, OKKER, Budapest, 2006.
• Jerry APPS, A felnőttek tanításának mestersége, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 71-88.
• Horst SIEBERT, Egy reflexív didaktika szempontjai, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 152-161.
• MÉREI Ferenc, Közösségek rejtett hálózata, Osiris kiadó, Budapest, 2006.
• Tobias BROCHER, Mi a csoportdinamika?, in HERBAI Ágnes (szerk.), Szöveggyűjtemény az ismeretterjesztés módszertanából, Tankönyvkiadó, Budapest, 1975, 36-41.

1. 7.      Az oktatás csereszabatossága és a résztvevő-központúság  a felnőttek oktatásában

Kötelező olvasmányok:

• Maróti Andor, Résztvevő-központúság a felnőttek tanításában, in Uő, Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről, Nyitott Könyv kiadó, Budapest, 2005, 99-118.
• Leland BRADFORD, A tanítás-tanulás cserefolyamata, in DURKÓ Mátyás (szerk.), A felnőttnevelés és népművelés pszichológiai és andragógiai kérdései, NTK, Budapest, 1972.

Ajánlott olvasmányok:

• Ian REECE-Stephen WALKER, Classroom relationships, in Uő, Teaching, training and learning – a practical guide,Business Education Publishers, Oxford, 2003, 285-296.

1. 8.      A felnőtt tanulás nehézségei és az önálló tanulás (a tanulás eredményessége)

Kötelező olvasmányok:

• Maróti Andor, Elméleti alapok a felnőttek tanításához és tanulásához (Különösen: A kevéssé képzettek tanítása és Az önálló tanulás fejezetek), in Uő, Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről, Nyitott Könyv kiadó, Budapest, 2005, 59-66, 74-77.
• TOUGH, Az önálló tanulás elmélete és gyakorlata, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 110-119.
• Michael MOORE, Az önálló tanulás elméletéről, in. Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997,  119-139.

Ajánlott olvasmányok:

• NAHALKA István (szerk.) Hatékony tanulás, A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 3. kötet, Bölcsész konzorcium, ELTE PPK, Budapest, 2006, 9-39. http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf
• Kálmán Anikó, Az oktatástól az önálló tanulásig, BME APPI, Budapest, 2009, 83-86.

1. 9.      Az andragógiai értékelés és típusai

Kötelező olvasmányok:

• Cserné Adermann Gizella, Andragógiai mérési, értékelési elvek és technikák, in. MAYER József (szerk.), Kihívások és válaszok: új pályán az iskolarendszerű felnőttoktatás, OKI, Budapest, 2002, 259-265.
• VINCZE Szilvia, Andragógiai értékelés, Szombathely, 2003, 13-66.
• Bárdos Jenő, A tesztelés világa: alapfogalmak, in Uő, Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata, NTK, Budapest, 2002, 33-75.

Ajánlott olvasmányok:

• Yvonne HILLIER, Assessing learning, in Uő., Reflective teaching in further and adult education, Continuum ed., London, 2005, 165-195.
• Zrinszky László (1995), Teljesítmény és értékelés, in Uő., A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába, OKKER, Budapest, 216-229.
  • Kálmán Anikó, Az oktatástól az önálló tanulásig, BME APPI, Budapest, 2009, 87, (A szisztematikus képzés modellje) és 91-95.
  • FALUS Iván (1998) (szerk.), Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 392-414.
  • OROSZ Sándor, Pedagógiai mérések, Korona Kiadó, Budapest, 1992.
  • Báthory Zoltán, A pedagógiai értékelés, in Uő, Tanítás és tanulás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985, 179-215.
  • Csapó Benő (2005): Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. Kutatási zárótanulmány. Felnőttképzési Kutatási Füzetek No -16 Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest.

1. 10.  Curriculum az andragógiában

Kötelező olvasmányok:

• CSOMA Gyula, A tananyag tervezése, in. Uő, Andragógiai szemelvények, Nyitott Könyv Kiadó, Budapest, 2005,  341-348.
• Szócikkek a Felnőttoktatási és –képzési lexikonból, szerk. BENEDEK András- Csoma Gyula- Harangi László (2002), MPT- OKI- Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. (Követelmény, képzési program, tematika, tananyag, tartalomtervezés, Dacum-módszer)

Ajánlott olvasmányok:

• Zrinszky László (1995), Tervezés és szervezés, in Uő., A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába, OKKER, Budapest, 158-171.
  • Kálmán Anikó, Az oktatástól az önálló tanulásig, BME APPI, Budapest, 2009, 86-87.
  • Kurtán Zsuzsa, Idegen nyelvi tantervek, NTK, Budapest, 2001.
  • BÁTHORY Zoltán, Tantervi műfajok, in Uő, Tanulók, iskolák – különbségek, Budapest, 1992.
  • Perjés István – Vass Vilmos, A kompetenciák tantervesítése, Budapest, 2009, 11-24.
  • Ian REECE-Stephen WALKER, Curricula, courses and lessons: planning and design, in Uő, Teaching, training and learning – a practical guide,Business Education Publishers, Oxford, 2003, 192-269.
    • Yvonne HILLIER, Planning a learning programme, in Uő., Reflective teaching in further and adult education, Continuum ed., London, 2005, 75-100.

1. 11.  Kommunikáció a didaktikai folyamatban

Kötelező olvasmányok:

• Kálmán Anikó, Az oktatástól az önálló tanulásig, BME APPI, Budapest, 2009, 65-82.

Ajánlott olvasmányok:

• Ian REECE-Stephen WALKER, Communication, teaching and learning, in Uő, Teaching, training and learning – a practical guide,Business Education Publishers, Oxford, 2003, 270-284.
• BARKÓ Endre, A kommunikatív didaktika, Dinasztia kiadó, Budapest, 1998.
• Alan PEASE, Testbeszéd, Gondolatolvasás gesztusokból, Park kiadó, Budapest, 1989 / 2003.

1. 12.  Elméletek a felnőttoktatásról

Kötelező olvasmányok:

• Walter LEIRMANN, Négyféle nevelési kultúra, Magyar Népfőiskolai Társaság, Budapest, 1998.
• Maróti Andor, Résztvevő-központúság a felnőttek tanításában, in Uő, Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről, Nyitott Könyv kiadó, Budapest, 2005, 99-118.

Ajánlott olvasmányok:

• Ian REECE-Stephen WALKER, Theories of learning, in Uő, Teaching, training and learning – a practical guide,Business Education Publishers, Oxford, 2003, 82-99.
• Yvonne HILLIER, Reflective teaching in further and adult education, Continuum ed., London, 2005, 76-84.
• NAHALKA István (szerk.) Hatékony tanulás, A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 3. kötet, Bölcsész konzorcium, ELTE PPK, Budapest, 2006, 9-39. http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf
• Feketéné Szakos Éva (1998), Új irány a didaktikában: ismeretelmélet alapú szubjektivizálás, Új Pedagógiai Szemle 4. szám, 19-27.
• Peter JARVIS, A felnőttek oktatásának elméleti távlatai, in Andragógia Szöveggyűjtemény 2., szerk. Maróti Andor, NTK, Budapest, 1997, 41-52.
• Kálmán Anikó, A felnőttképzés módszertani kérdései, in. Tanár-továbbképzési füzetek, 4. kötet, NSZFI, Budapest, 2008, 157.
• SZŰCS András- ZARKA Dénes, Az elektronikus tanulást támogató tanuláselméletek, in. Tanár-továbbképzési füzetek, 5. kötet, NSZFI, Budapest, 2008, 37-45.

A kurzus célja, tanulás eredmények, kompetenciák

1. Szociális kompetenciák fejlesztése, kiemelten az empátiára, szenzibilitásra, és felelősségvállalásra, melyek széles körben hasznosíthatóak a későbbi pálya során.

2. Az interdiszciplináris, holisztikus tudományos látásmód fejlesztése.

3. Az andragógia és gyógypedagógia főbb kapcsolódási pontjainak feltárása, hazai és nemzetközi eredmények megismerése.

4. Az andragógia területéhez és a választott szakirányhoz kapcsolódó ismeretrendszer, a személyiségfejlődés törvényszerűségeinek - különös tekintettel a felnőttkorra – bővítése.

5. Az emberi viselkedés differenciált észlelésére és befolyásolására történő érzékenyítés.

6. A kulturális, művészi és tudományos értékek közvetítésének hatásmechanizmusainak, szervezeti formáinak ismerete.

Értékelés

Egy választott témában történő 25-30 perces előadás megtartása prezi.com, vagy Power Point bemutatóval.

A választott témának a 7-10. előadás témáiból megválasztottnak kell lennie.

Az intézménylátogatáson történő megjelenés a teljesítés feltétele.

Részvétel az órák minimum 70%-án.

Tematika

1. Bevezetés – a gyógypedagógia tárgya, területei, kapcsolódás az andragógiával. A területek vázlatos áttekintése, a követelmények megtárgyalása.

Gordosné Szabó Anna (2011): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

2. Bevezetés – A gyógypedagógia területeinek áttekintése I. A logopédia területének megismerése. A tanulásban akadályozottság megismerése. A szomatopedagógia, a mozgássérültek pedagógiája.

Balogh Margit (szerk.) (2008): Összehasonlító konduktív pedagógia. MPANNI, Budapest.

Meixner Ildikó (2004): A beszédnevelés és a beszédfejlesztés kézikönyve : a Meixner-féle beszédfejlesztés módszertana. Meixner Alapítvány, Budapest.

Szabó Ákosné (szerk.) (2008): Tanulmányok a tanulásban akadályozottak pedagógiája és határtudományai köréből : [inkluzív nevelés]. Educatio, Budapest.

3. Bevezetés – A gyógypedagógia területeinek áttekintése II. Az értelmi fogyatékosság területének megismerése. Az autizmus.

Lányiné Engelmayer Ágnes (1996): A súlyosan és halmozott fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztése, a képzési kötelezettség teljesítése. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

Theo Peeters (2007): Autizmus : az elmélettől a gyakorlatig. Kapocs Kiadó, Pécs.

4. Bevezetés – A gyógypedagógia területeinek áttekintése III. A szurdopedagógia, a hallássérültek pedagógiájának áttekintése. A tiflopedagógia, a látássérültek pedagógiája.

Hoffmann Judit, Mezeiné Isépy Mária (2006): Gyógypedagógiai alapismeretek. Comenius, Pécs.

5. A pszichopedagógia területének áttekintése. Az andragógia lehetőségei a hátrányos helyzetű, magatartászavaros fiatalok esetében.

Bánfalvy Csaba (1995): Gyógypedagógiai szociológia. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest.

Durkó Mátyás (1999): Andragógia : a felnőttnevelés és közművelődés új útjai. Magyar Művelődési Intézet, Budapest.

Petróczi Erzsébet (szerk.) (2006): Mentális és pszichés problémák XXI. századi megoldásmódjai: bátorító nevelés, gyógypedagógia, gyermekvédelem, iskolai szociális munka, pszichoterápia. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.

6. Gyermekvédelem, utógondozás

Veczkó József (2007): Gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai nézőpontból : társadalmi, család- és gyermekérdekek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Dr. Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem – Család- és gyermekérdekek. APC-Stúdió, Gyula.

7. Hátrányos helyzet és andragógia, kiemelten a kulturális-, társadalmi- és szimbolikus tőke hiányainak kompenzálása

Bourdieu, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Kiadó, Budapest.

Ferge Zsuzsa (2005) Ellenálló egyenlőtlenségek. Esély. 17. 4. sz. 3-41.

8. Az andragógia felnőttnevelő funkciói, elhelyezkedési lehetőségek a hátrányos helyzetű csoportokban, részletesen tárgyalva a gyermekotthonban felnőttek kilátásait

Bajusz Klára, Németh Balázs (szerk.) (2011): Felnőttoktatási felfogások a 20. században : andragógiai szöveggyűjtemény. Publikon, Pécs.

Zrinszky László (szerk.) (2010): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Gondolat Kiadó, Budapest.

9. Potenciális korrekciós lehetőségek (művészetterápiák, zeneterápia)

Gertrud Orff (1994): Orff zeneterápiájának alapfogalmai - definíciók és példák. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest.

Varvasovszkyné Velsz Dóra (1998): Zeneterápia és gyógypedagógia súlyosan és halmozottan sérültek intézményeiben. A szerző magánkiadása, Debrecen

10. Intézményrendszer, nemzetközi kitekintés

Arató Domonkos, Csizmadia Sándor és Szabó Enikő (2002): Nevelőotthon-típusok összehasonlító vizsgálata. Család, gyermek, ifjúság. 11. 3. sz. 17-25.

Kozlowska, K. és Hanney, L. (2001) An Art Therapy Group for Children Traumatized by Parental Violence and Separation. Clin Child Psychol Psychiatry.  2001. 6. sz. 49-78.  

11. Intézménylátogatás

TEGYESZ Utógondozó Otthona

Budapest Főváros Utógondozó Otthona

12. Az intézménylátogatás konzekvenciáinak közösen történő levonása, a látottak megbeszélése.

A kurzus célja:

A hallgatók ismerkedjenek meg az emberi erőforrás fogalmával, az emberi erőforrásokat termelő folyamatokkal, valamint a humán erőforrások felhasználásával. Ismerjék fel a népesség iskolázottsága és innovatív képessége közötti összefüggést, a tudás alapú társadalom jelentőségét. Legyenek járatosak az emberi erőforrások fejlesztésének lehetőségeiben, valamint ismerjék a felnőttképzés e folyamatban betöltött szerepét.

Tanulás eredmények, kompetenciák:

A hallgató legyen képes:  

• fogalmi gondolkodásra,

• önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére,

• önálló ismeretszerzésre,

• személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására.

A kurzus tartalma, témakörei:

• Emberi erőforrások fogalma

• Emberi erőforrások eredeti felhalmozása

• Az oktatás, mint képességtermelés - gazdaság, mint képesség-felhasználás

• Népesség iskolázottsága és innovációs képessége

• A tanítási - tanulási folyamat kimeneti eredménye, az iskolai tudás

• A tanítási - tanulási folyamat bemeneti tényezői

• Bemeneti tényezők átalakítása kimeneti eredményekké (pedagógiai folyamatok)

• Előzetes tudás elismerésének és beszámításának lehetőségei az oktatásban

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek: előadás

Értékelés:

Írásbeli kollokvium.

Ajánlott olvasmány/ok:

• Gáspár László: Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 2000.

• László Gyula: Emberi erőforrás gazdálkodás és munkaerőpiac. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs 1997.

• Halász Gábor – Golnhofer Erzsébet – Tóth Béla: Oktatási rendszer és iskolaszervezet. Okker.

• T.Kiss Tamás: A tudásalapú társadalom – Eszmény és valóság. (előadás) www.jgytf.u-szeged.hu/.../wp/.../A_tudasalapu_tarsadalom.doc

• Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris Kiadó. 2002. (Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár)

• Szárny és Teher. A Bölcsek Tanácsa által készített a magyar oktatás helyzetét elemző háttéranyag. http://mek.niif.hu/07900/07999/pdf/index.html

• Derényi András – Tóth Éva: Validáció. A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 2011.

A kurzus célja

A kurzus célja, hogy alapozó tárgyként egyfajta bevezetést nyújtson a kommunikációelmélet főbb

problématerületeibe, különös tekintettel a neveléselméletre.

Tanulás eredmények, kompetenciák

Kompetenciák: a hallgató

 Ismeri a nevelésre és szerepére vonatkozó különböző elméleti megközelítéseket,

értelmezéseket.

 Az emberre, a gyermekre és a nevelésre vonatkozó értelmezéseit képes más elméletekkel

párbeszédbe lépve, nyitottan alakítani; koherens saját megközelítés kialakítására törekszik.

 Saját ember-és gyermekképét, nevelésfelfogását képes tudatosítani, s mások felé

kommunikálni, és mások emberrel kapcsolatos elképzeléseit megérteni.

 Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő

értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására.

A kurzus teljesítésének feltételei:

1. egy ZH megírása a kötelező szakirodalmak alapján

2. egy téma feldolgozása kiscsoportban (minimum 3 fő) (megadott szempontok alapján), abból

kiselődás, egy oldalas vázlat és beadandó készítése a kurzus végén

– a vázlat (bibliográfiával) és a PPT/prezi a felkészülők közös szerzeménye, melyet a kiselőadás

előtti hétfő este 19-ig feltöltenek az elearning felületre

– az előadás szerkezetének, tartalmának megtervezése (a szakirodalom keresése és megfelelő

felhasználása) a kiselőadók feladata (minimum 15 bibliográfiai tétel!)

– a beadandót mindenki egyénileg készíti

*a bedandó kiváltható egy másik, hasonló terjedelmű beadandóval, mely az előző éves kutatást

folytatja/egészíti ki

A félév időbeosztása

A követelmények megbeszélése, a félév menetének megtervezése.

I. A kommunikáció, mint tudomány. A kommunikáció fogalma. A kommunikáció elméleti

megközelítése a különböző tudományterületeken. A kommunikáció kutatásának kezdetei. A

kommunikáció interdiszciplináris kapcsolatai.

II. Kommunikációelméleti modellek.

III. A szemiotika alapjai. Jelek, jelrendszerek, jeltípusok. A szemiotika alapjai.

IV. A kommunikáció folyamatának összetevői, alapfogalmai. Kommunikációs modellek.

V. A kommunikáció funkciói. A kommunikáció típusai, színterei, fajtái.

VI. A közvetlen emberi kommunikáció. Sapir-Whorf hipotézis.

VII. A kommunikációs csatornák működése és kapcsolatuk jellegzetességei. A verbális

kommunikáció. A nem verbális kommunikáció. A metakommunikáció. A kommunikáció

hatékonyságának zavarai.

VIII. Belső, személyközi és csoport kommunikáció. A szervezeti kommunikáció. Meggyőzés és

befolyásolás. Manipuláció.

IX. Társadalmi rétegződés és a nyelvhasználat kapcsolata. Kódok, nyelvi változatok.

Összefoglalás, értékelés.

Kötelező (alap) irodalmak:

Karl Erik Rosengren: Kommunikáció. Typotext Kiadó, Budapest. 2008. 13-224.

http://www.communicatio.hu/horanyi/bme-tarskomelm-0910osz/rosengren-
kommunikacio040220.pdf

Forgó Sándor: A kommunikációelmélet alapjai. Eger, EKTF, 2011.

www.tankonyvtar.hu/en/...alapjai_pdf/03_a_kommelmelet_alapjai.pdf

További irodalmak:

Aczél Petra: Új retorika.Budapest, 2011.

Aczél Petra: Médiaretorika. Budapest, 2012.

Béres István – Horányi Özséb (szerk.): A társadalmi kommunikáció. Budapest, 1999.

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei.

http://www.budabela.hu/dokumentumok/onallokotetek/kozvetlenemberi-kommunikaciotext.pdf

Csepeli György – Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest,

2012.

Em Griffin, Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest, 2001.

Kővágó György: A kommunikáció elméleti és gyakorlati alapjai. Aula Kiadó, Bp. 2009. 19-226.

Síklaki István: Előítélet és tolerancia. Budapest, Akadémiai, 2010.

Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. Budapest: AKTI-Typotext, 2006.

http://www.communicatio.hu/horanyi/BME-tarskomelm-0910osz/Terestyeni_Kommelm.pdf

Zrinszky László: A kommunikáció I. Pécs, 1994.

A kurzus teljesítésének feltételei

- a kurzuson való aktív részvétel

- egy otthon elkészítendő beadandó strukturált kérdések alapján

Követelmény:

• órán való részvétel

• beadandó dolgozat választható témakörből:

 10 oldal törzsszöveg: csak több lehet

 2 oldal képanyag: oldalanként 4-4 (lehet hátul mellékletként, de a szövegben utalni kell rá, hogy miért van)

 bibliográfia

 képek jegyzéke

 borító

 Times New Roman

 1,5 sorköz

 12-es betűméret

 belül 3-as, kívül 2-es margó

 oldalszámozás

 10 db hivatkozás / lábjegyzet

 határidő: dec. 6. éjfél

 nem kell nyomtatni, elég e-mailben

 műelemzés: mint egyénnek mit adott a mű, lehet belőle történelmi, családi riportot írni

Témakörök:

• Polcz A.: Asszony a fronton

• Fejes Endre: Rozsdatemető

• Szabó Dezső: Elsodort falu (Bátraknak!)

• Kovács Imre: A néma forradalom

• Féja Géza: Viharsarok

• Illyés Gyula: Puszták népe (Kétségbe esetteknek!)

• egyéb választható pl.: állatkert története, helyi együttes stb.

A tematika:

1.      Mit jelent a kulturális antropológia? A tudomány alapvető ismérvei (Boglár – Papp 2007. 15-19., 33-75. és Prónai)

2.      A kulturális antropológia története dióhéjban (választható!!!)
2.1. A kulturális antropológia kezdetei, a 19. sz. második fele – az evolucionizmus. A klasszikus kulturális antropológia virágkora: a tartós terepmunka általánossá válása. A funkcionalizmus és a történeti partikularizmus. (Boglár – Papp 2007. 19-26.)
2.2. A kulturális antropológia módszertani kiútkeresései a 20. sz. középső és utolsó harmadában. A strukturalizmus, a neoevolucionizmus, akulturális ökológia és a kulturális materializmus. A posztmodern antropológia, az értelmezés kérdése. A kulturális antropológia tematikus kiútkeresése a 20. sz. második felében. A komplex társadalmak vizsgálata. Rétegek, osztályok, etnikumok, nemzetek vizsgálata. Identitáskutatások. Falusi közösségek tanulmányozása, városantropológia, szubkultúrák vizsgálata, kulturális találkozások kutatása (turizmus). (Boglár – Papp 2007. 26-32.)

3.      Szakantropológia (választható!!!)
3.1.    Vallásantropológia (Boglár – Papp 2007. 113-118.)
3.2.    Szociálantropológia (Boglár – Papp 2007. 87-97.)
3.3.    Gazdasági antropológia (Boglár – Papp 2007. 78-86.)
3.4.    Politikai antropológia. (Boglár – Papp 2007. 98-108.)
3.5.    Művészetantropológia (Etno-esztétika) (Boglár – Papp 2007. 119-127.)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY:
BOGLÁR Lajos – PAPP Richárd /A. Gergely András, Bali János, Hajnal Virág és Prónai Csaba közreműködésével/ (2007) A tükör két oldala.Bevezetés a kulturális antropológiába. (Bővített kiadás) Budapest. Nyitott Könyv Kiadó.
PRÓNAI Csaba: Mi a kulturális antropológia? (letölthető: http://antropologia.tatk.elte.hu/?Let%F6lthet%F5_anyagok )

A kurzus célja: megismertetni a felnőttképzési rendszerek típusait, a kapcsolódó tevékenységek főbb jellemzőit, módszereit, a felnőttképzési munkavégzéshez szükséges kompetenciákat.

Kompetenciák:

• képesek a felnőttképzés rendszere és módszertana területén ismereteik és a felnőttképzés területén szerzett tapasztalataik rendszerezett megértésére, képesek új információk gyűjtésére, a felnőttképzés területén felmerülő új problémák, kritikus feldolgozására;

• a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosításában a felnőttképzések területén megfelelő kreativitással és önállósággal rendelkeznek, alkalmasak az andragógia mélyebb összefüggésének megértéséhez szükséges információk forrásainak felkutatására, a társtudományok eredményeinek értelmezésére és felhasználására, minőségbiztosítás kérdések megoldására.

• rendszerszerűen és kreatívan foglalkozzanak az andragógia új és összetett témaköreivel (pl. a tudás alapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsolata, a munkaerőpiac és a képzés egymásra hatása), önálló véleményt, szükség esetén kritikát fogalmazzanak meg, döntéseket hozzanak, következtetéseiket és döntéseiket szakmai és nem szakmai közönségnek be tudják mutatni;

• magatartásuk terén rendelkeznek előítéletmentességgel, empátiával, toleranciával, rugalmassággal, objektivitással.

Ismeretanyag-tartalom:

Bevezetés a felnőttképzési rendszerek tanulmányozásához.

A felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés fogalma, helye a kultúraközvetítés rendszerében. Felnőttképzés az élethosszig tartó tanulás korában: formális, non formális és informális tanulási csatornák. A felnőttképzési rendszerek típusai, jellemzői. A tudástársadalom, a tudásmunkás, a tudásmenedzsment fogalma és kihívásai. A felnőttképzés társadalmi funkciói: pótló, munkaerőpiacra felkészítő, át és továbbképző, demokráciára, környezettudatosságra és egészségre nevelő funkciók.

A felnőttképzési rendszerek átalakulása a rendszerváltás után. A felnőttképzés redukcionalizmusa: középpontban a foglalkoztatáspolitika. A magyar szakképzési rendszer és a szakmaszerkezet (OKJ) változásai, felnőttképzési vonatkozásai.

A felnőttképzés kiemelt célcsoportjai 1. A hátrányos helyzetű csoportok segítésének felnőttképzési kérdései. (Alacsony végzettségűek, cigányok, megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok; bevándorlók és menekültek.)  A felnőttképzés kiemelt célcsoportjai 2. Felsőoktatás – felnőttoktatás. A felsőoktatás szerepe, felelőssége a tudástársadalom kialakításában.

A felnőttképzés módszertani kérdései: bevezetés az előadóközpontú, a résztvevőközpontú módszerek és az önirányított tanulás világába. Oktatásszervezési kérdések

Követelmények: a félév végén írott zárthelyi dolgozat

Sikertelen teljesítés esetén a javítás módja, határideje: pótzárthelyi a szorgalmi időszakot követő héten.

Kötelező irodalom: a Moodle felületén található  órai anyagok ppt-i és elektronikus szemelvények, valamint az alábbi tankönyvek megfelelő szemelvényei.

• Kraiciné Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár Új Mandátum K. 2004. Bp.

• Kraiciné Szokoly Mária: Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón

• ELTE Eötvös Kiadó Bp. 2006. 9-61.

• Kraiciné Szokoly Mária, Csoma Gyula: bevezetés az andragógia elméletébe és módszertárába. ELTE  Bp. 2012.

• Henczi Lajos: Felnőttoktató Nemzeti tankönyvkiadó 2009.

Ajánlott irodalom:

Bevezetés a felnőttképzési rendszerek tanulmányozásához.

A felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés fogalma, helye a kultúraközvetítés rendszerében. Felnőttképzés az élethosszig tartó tanulás korában: formális, non formális és informális tanulási csatornák.

• Dokumentumok: Memorandum on lifelong learning, Magyar Nemzeti LLL stratégia, Európai Képesítési Keretrendszer, EUROPASS csomag. A 7. Nevelésügyi Kongresszus felnőttképzésre vonatkozó szemelvényei, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008, Szárny és teher 2009. – felnőttképzési és szakképzési vonatkozásai.

• Az oktatás közügy A VII. Nevelésügyi Kongresszus zárókötetének felnőttképzési szemelvényei 20-86., 96, 214, 547-621 p.

• Szabó Katalin: Tanulás a munkahelyeken és a munkahelyekért Educatio 2008 nyár 218-232 p.

• Tót Éva: tanulási környezetek. Educatio 2008 nyár 183-193 p.

• Kerekasztal beszélgetés az informális tanulás fogalmáról. (Csányi Vilmos, Z. Karvalics László, Kamarás István). Educatio 2008/2 283-300 p.

A felnőttképzési rendszerek átalakulása a rendszerváltás után. A felnőttképzés redukcionalizmusa: középpontban a foglalkoztatáspolitika. A magyar szakképzési rendszer és a szakmaszerkezet (OKJ) változásai,.

Benedek András: Változó szakképzés OKKER Bp. 2003.

Vámosi Tamás:

A felnőttképzés kiemelt célcsoportjai 1. A hátrányos helyzetű csoportok segítésének felnőttképzési kérdései. Munkaerőpiaci képzések. Kik azok a tudásmunkások. Tudástársadalom – tudásmenedzsment. A felsőoktatás szerepe, felelőssége a tudástársadalom kialakításában.

• Fodor Péter: A tudásmenedzsment aktuális kérdései. Tudásmenedzsment IX/2. 65-76 p.

• Harangi L.: A knowlwdge workerek komplementer kompetenciái. Tudásmenedzsment IX/2. 21-31.

• Kraiciné Szokoly Mária és tsai: Felnőttképzési kísérlet a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásáért PTE FEEF Pécs 2006.

• Henczi Lajos (szerk.): Szak- és felnőttképzés-szervezés gyakorlata, Raabe Kiadó, Bp., 2007.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!!!

Tematika

A kurzus célja: hogy a hallgatók

• megismerjék a projektek főbb elemeit, a projekttervezés folyamatát, s képessé váljanak kisebb szakmai projektek tervezésére,
• megismerjék a forrásteremtés különböző lehetőségeit, a pályázatokat mint lehetséges forrásteremtő lehetőséget (annak előnyeit és hátrányait), megismerjék a legfontosabb hazai pályázatokat, pályázatfigyelő portálokat. Képessé váljanak a pályázati kiírás és az űrlap értelmezésére, s szakmai projektjük pályázattá formálására,
• megtapasztalják a csapatmunka jelentőségét a projektmunka és a pályázatírás során.

 Tanulás eredmények, kompetenciák: A kurzus elvégzése után a hallgatók képesek lesznek

• projektekben gondolkodni,
• egy adott társadalmi környezet problémáinak, jellegzetességeinek megfogalmazása után releváns célt kitűzni, egy kisebb projektet megtervezni,
• a projekttervet pályázatokká formálni, a pályázatot projekttervként értelmezni.

 A kurzus tartalmai, témakörei:

• A projekt fogalma. SMART célok.
• A projekt alapja: egy adott társadalmi környezet: a probléma, szükséglet, igény meghatározása – ehhez cél kitűzése. A projektet meghatározza továbbá: a szervezet küldetése és tevékenysége, valamint a projektfelelős személyes motivációja. Az „érdekelt felek” meghatározása.
• A projekt eredménye – értékelése: indikátorok.
• A projekt szakmai tartalma, a tevékenységek, ezek ütemezése.
• A tartalomhoz erőforrások rendelése. Pénzügyi tervezés
• Forrásteremtés. Pályázatok pro és kontra.
• A Magyarországon elérhető pályázatok rendszere. Pályázatfigyelés.
• Pályázatírás a gyakorlatban.
• Ami a pályázat beadása után következik.

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

A kurzus során a hallgatók rendelkezésére áll egy közös csoportfelület (zárt facebook csoport), mely a kurzus tananyagának elektronikus irodalmát, segédanyagait is tartalmazza. Mindez nem csak a tananyag elsajátítását, hanem a hallgatók közötti tudásmegosztást és a csoportmunkát is elősegíti. A kurzus során ugyanis a hallgatók csoportosan terveznek meg egy kisebb szakmai projektet, melyet aztán pályázattá formálnak. Az órákon a legfontosabb tartalmakat emeljük ki, valamint a projekttervezéshez, pályázatíráshoz használható módszereket gyakoroljuk. Az oktatói előadások és magyarázatok mellett a hallgatói aktivitást és tudásmegosztást elősegítő módszerek kerülnek előtérbe.

 Értékelés       

A kurzus érdemjegyét a csoportosan elkészített szakmai pályázat értékelése adja – a csoport minden tagja azonos érdemjegyet kap. A pályázatokat (a közös felületre feltöltött űrlapon) november 24. 23:59-ig a gyenes.zsuzsa@ppk.elte.hu címre kell beküldeni. A pályázat megírását a projektterv elkészítése előzi meg (a közös felületre feltöltött vázlat alapján). Ha a csoport a projekttervét október 27-ig elküldi, legkésőbb a novemberi konzultáción visszajelzést kap róla – ezzel támogatva a sikeres pályázat elkészítését.

A kurzus sikeres teljesítéséhez szükség van

• a pályázat határidőre történő benyújtására;
• az órákon való részvételre: legfeljebb a tanórák egyharmadáról történő hiányzás a megengedett, ami azt jelenti, hogy a két kontaktóra valamelyikén (legalább részben) jelen kell lenni.
• Ezen kívül minden projektcsoportnak készítenie kell a munkájára vonatkozóan egy Gantt-diagramot, amiből kiderül, a csoport mely tagja a projekttervezés – pályázatírás mely feladatának a felelőse volt, s minden csoporttagnak készítenie kell egy legalább 1500 karakteres írást arról, hogy ő mivel tudott hozzájárulni a közös munkához, s mit tanult belőle. (Sem a Gantt-diagram, sem az egyéni fogalmazások nem számítanak bele az érdemjegybe, de hiányuk esetén érdemjegy nem adható.)

 Kötelező olvasmány/ok

Perneczky László (szerk.): Projektfejlesztés és pályázatírás. é.n.

http://tff.hu/images/tff_dokumentumtar/Projektfejlesztes_es_palyazatiras.pdf

 Ajánlott olvasmány/ok

Verzuh, Eric: Projektmenedzsment. HVG Kiadó Rt., Budapest, 2006.

 Ajánlott honlapok:

pafi.hu Pályázatfigyelő www.pafi.hu

Tematika

A kurzus célja: hogy a hallgatók felismerjék és megtapasztalják a nyilvánosság fontosságát, szerepét a (helyi) társadalom életében, el tudják helyezni a tömegkommunikációs eszközöket ebben a nyilvánosságban, meglássák a nyilvánosság és a tömegkommunikáció által felvetett alapkérdéseket (hozzáférés, részvétel, szólásszabadság, közszolgálatiság), s megismerjék a közösségi média válaszait ezekre a kérdésekre, valamint praktikus ismereteket kapjanak a média közösségi célú felhasználásáról. Elgondolkodjanak a lokalitás jelentőségéről, szervező erejéről, az egyének és közösségek életében betöltött szerepéről. A kurzus célja továbbá, hogy a hallgatók megismerjék a közösség, demokrácia, civil társadalom fogalmak elméleti hátterét, megértsék a modern társadalom e fogalomkörhöz kötődő problémáit.

 Tanulás eredmények, kompetenciák: A hallgatók szemléletet és gyakorlati tudást kapnak ahhoz, hogy később (a felnőttképzés területén végzett) munkájukat a helyi igényekből és szükségletekből kiindulva, a nyilvánosságot alkotó módon felhasználva végezhessék.

 A kurzus tartamai, témakörei:

1. A nyilvánosság és a közvélemény fogalma.
2. A szomszédság, a lokalitás meghatározásának különböző megközelítései.
3. A lakóhelyhez kötődés, a helyi identitás jelentősége.
4. A helyi nyilvánosság meghatározása, elemzésének lehetőségei.
5. Médiatipológia, médiarendszer.
6. A közösségi média meghatározása és jellemzői.
7. Web2 alkalmazások a helyi nyilvánosság szolgálatában.
8. A lakosság médiahasználatára vonatkozó kutatások.
9. A média hatása az emberek gondolkodására és a közvéleményre – elméletek
10. A mai magyar médiaszabályozás, különös tekintettel a sajtószabadságra, a tájékozódáshoz való jogra és a közszolgálatiságra. A mai magyar médiarendszer.
11. A közösség fogalma. Közösség és társadalom.
12. A demokrácia fogalma. Részvételi és képviseleti demokrácia. Alapvető szabadságjogok.
13. Participációs elméletek – a közösségi részvétel elve. A hatalommal való felruházás folyamata. A szubszidiaritás elve.
14. A civil társadalom eszméje.

 Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

A kurzus során igyekszünk felhasználni a hallgatók tapasztalatát, és a konzultáció során a hallgatói aktivitáson alapuló oktatási módszereket is használni.

 Értékelés       

A kurzus sikeres teljesítéséhez legalább elégséges minősítésű gyakorlati jegy szükséges. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy házi dolgozat elkészítése. A dolgozat témája: egy adott lokalitásban (településen, városrészben) a helyi nyilvánosság elemzése, terjedelme: 3-5 gépelt oldal (Word formátumban, normál margóval, 12-es betűmérettel, 1,5-es sorközzel), leadási határideje: november 18. (Kérem a tanszéken nyomtatva leadni, valamit elektronikusan is elküldeni: a fájlnév a hallgató nevével kezdődjön.). Amennyiben a beadott dolgozat nem felel meg a formai vagy a tartalmi követelményeknek, új dolgozat írására van szükség. Erről az oktató november 29-ig értesíti az érintett hallgatókat. A javítódolgozat beadási határideje: december 9. A dolgozat értékeléséről a tematika mellékletében részletesen írunk.

Kötelező olvasmány/ok

A házi dolgozathoz

1. Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1998. II., V., VI. fejezet (http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0/ec68caea967c3c04c125679f005b84b7?OpenDocument)
2. Enyedi György: A lokalitás szerepe a modern társadalmakban. In: Juss, 4. 1991. 4. 29–33. p.
3. Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Ferenczy Kiadó, Budapest, 1995. 216 p.
4. Péterfi Anna – Péterfi Ferenc: Hogy rátaláljunk a helyi közösségek hangjára… - A kisközösségi rádiók esélyeiről. AKTI füzetek 39., 2009. (http://www.akti.hu/index_fuzet.html)
5. Médiaszolgáltatók aktuális adatai: http://mediatanacs.hu/tart/index/675/Nyilvantartasok_bejelentes
6. 2010. évi CIV. Törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
7. 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

A 11-14. témakörökhöz

1. Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka. I. és II. fejezet

Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2006. (http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/cb64d6a7ffc532248525670c0080efa5/e8fdd098c4365d20c125722f0030efa3/$FILE/k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi%20munka.pdf)

1. Nizák Péter – Péterfi Ferenc: A közösségi részvétel – társadalmi és hatalmi beágyazottság

In: Márkus Eszter (szerk.): Ismerd, értsd, hogy cselekedhess. Tanulmányok a részvételi demokrácia gyakorlatáról. Nonprofit Szektor Analízis Program – EMLA Egyesület, Budapest, 2005. (http://www.nosza.hu/nizak-peterfi.dbk.pdf)

1. Miszlivecz Ferenc: A civil társadalom nyomvonalai az új európai térben.

In: Csefkó Ferenc – Horváth Csaba (szerk.): Magyar és európai civil társadalom. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete – Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 1999.

1. Varga Tamás: A „részidős polgár”.

In: Csefkó Ferenc – Horváth Csaba (szerk.): Magyar és európai civil társadalom. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete – Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 1999.

A fenti két tanulmány megtalálható itt: dr. Kelényi István (szerk.): Szöveggyűjtemény a Civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapismeretei és a Menedzsment tantárgyakhoz. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Művelődésszervezés Tanszék, Budapest, 2000. (http://www.kka.hu/__062568aa00708a67.nsf/0/ad1ff38e5fb61b3ac1256ab8002f1754?OpenDocument)

Ajánlott olvasmány/ok

1. Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. 2006. pp. 151-206.
2. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég – Gondolat, Budapest, 1993.
3. Angelusz Róbert – Tardos Róbert – Terestyéni Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007.Szöveggyűjtemény Második fejezet (pp. 169-335.): Média és társadalom – irányzatok a tömegkommunikáció hatásairól
4. Angelusz Róbert: A látens közvélemény újragondolása. In: Szociológiai Szemle 2009/4. (http://www.communicatio.hu/mktt/dokumentumok/konferenciak/2009/tk40/Angelusz.pdf)
5. Herman Zita: Szociológia és politológia. A deliberatív közvélemény-kutatás nemzetközi gyakorlata. Magyar Agóra 2006.

(http://www.magyaragora.org/dinamikus/kozponti_dokumentumtar/Herman_Zita.pdf)

1. John Keane: Média és demokrácia. Helikon Kiadó Budapest, 1999. pp. 7-10., 17-24., 34-44.
2. Bayer Judit – Koppányi Szabolcs – Tényi Géza: A közszolgálati média és az európai versenyjog. Közszolgálatiság a változó világban. MTA Jogtudományi Intézete Infokommunikációs Jogi Centrum – L’Harmattan Kiadó, 2010. I. fejezet (pp. 9- 64.) 
3. Bajomi-Lázár Péter: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. II. fejezet (pp.15-62.) és V. fejezet (pp.136-155.)
4. Közvélemény-kutatás a magyar lakosság hírfogyasztási szokásairól és a média megítéléséről Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács, Budapest, 2011. december 12. (elektronikusan)
5. Kisközösségi rádiózás a hazai gyakorlatban 2010. Tanulmány. Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, 2010.
6. A közösségi média helyzete az Európai unióban. AKTI Dokumentumok 1, AKTI, 2008. (http://www.akti.hu/index_dokumentum.html)
7. Gosztonyi Gergely: A közösségi médiaszolgáltatók a hatályos magyar jogi szabályozásban. Médiakutató, 2011/4. (http://www.mediakutato.hu/cikk/2011_04_tel/02_kozossegi_mediaszolgaltatok/01.html?q=gosztonyi+Gergely#gosztonyi+Gergely)
8. Péterfi Ferenc (szerk.): SZABADON - a szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon. Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Budapest, 1999. http://www.kka.hu/__062568aa00708a67.nsf/0/53ab29cde974bb2ec12568860004c0df?OpenDocument
9. Huszerl József – Péterfi Ferenc: Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról – Munkafüzet. Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Budapest, 2003. (http://www.kka.hu/__062567bd000f875a.nsf/0/2b7f944a297cb580c1256d7e0082703b?OpenDocument#Hogyan%20haszn%C3%A1lja)
10. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004.
11. Foltányi Zsuzsa (szerk.): Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához. Ökotárs Alapítvány, Budapest, 2011. (A kiadvány ingyenesen megrendelhető itt: http://www.okotars.hu/tudastar/kiadvanyok)
12. Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez. Területfejlesztési füzetek 1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Budapest, 2010. (http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/99b0698cd023d1018525670c0080e328/723afda824078897c12576fc00212fd0/$FILE/TF_fuzet_(1)_Segedlet_a_kozossegi_tervezeshez.pdf)
13. Domokos Lajos: Press. A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata. Teleschola könyvek, Budapest, 2002.
14. Bernáth László: Tanuljunk könnyen, gyorsan nyilatkozni! Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001.
15. Bernáth László: Bevezetés az újságírásba avagy Tanuljunk könnyen, gyorsan újságot írni! Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2003.

Ajánlott honlapok:

• Médiakutató folyóirat online: www.mediakutato.hu
• Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet kiadványainak honlapja: http://www.akti.hu/index.html
• a Médiatanács honlapja: www.mediatanacs.hu
  • Médiajogfigyelő szakportál: http://mediajogfigyelo.hu
  • a Mérték médiaelemző műhely honlapja: http://mertek.eu/
  • Közösségi médiához kötődő szervezetek honlapjai:
    • a Civil Rádió: www.civilradio.hu
    • SzaRáMaSzer: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete www.szabadradio.hu
    • AMARC: World Association of Community Radio Broadcasters www.amarc.org, http://europe.amarc.org
    • CMFE: Community Media Forum Europe www.cmfe.eu

 A házi dolgozat értékelésének szempontjai

A dolgozatban egy település(rész) helyi nyilvánosságát kell bemutatni és elemezni (3-5 oldal terjedelemben).

A dolgozat nem fogadható el, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

• nem egy település(rész)ről szól,
• a település(rész)t nem a helyi nyilvánosság szempontjából mutatja be,
• nem éri el a 3 teljes gépelt oldal terjedelmet,
• jelöletlen idézet(ek) van(nak) benne,
• nyelvhelyességi, helyesírási hibái elfogadhatatlanok.

A dolgozat értékét csökkenti, ha (zárójelben a nevezett hiányosság mellett kapható legmagasabb érdemjegy)

• nem következetes abban, hogy mely lokalitás helyi nyilvánosságát elemzi (pl. csak a belváros – teljes település) (jó),
• a település(rész)t bemutatja, de alapvetően nem a helyi nyilvánosság szempontjából (jellemzően az olvasóra bízva, hogy a leírtak és a helyi nyilvánosság összefüggéseit meglássa, a leírtakat a „helyi nyilvánosság nyelvére lefordítsa”) (közepes),
• bemutatja a helyi nyilvánosságot, de ez nem következetesen végigvezetett szempontja a dolgozatnak (jó),
• a helyi nyilvánosságot nem mutatja be teljes körűen (jó),
• megmarad a lehetőségek szintjén és nem derül ki, hogy a leírt lehetőségek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban (jó).
• megmarad a leírás szintjén, a leírtakat nem elemzi (jó).

A házi dolgozatot a dolgozat tudományos követelményeinek megfelelően kell elkészíteni: a dolgozat egy tudományos – és ennek megfelelő stílusú – logikusan felépített, jól tagolt, összefüggő, arányos, a témát felvezető – tárgyaló – összegző írásmű kell legyen. A dolgozat értékelését e szempontok is befolyásolják.

• A helyi nyilvánosságról szóló dolgozatnak nem követelménye, hogy szakirodalomból dolgozzon és szakirodalomra vagy más forrásra hivatkozzon, vagy idézzen. Ha azonban hivatkozik vagy idéz, ezt a megfelelő módon kell tegye: az idézetet idézőjellel jelölni kell, s fel kell tüntetni az idézet forrását. Szintén fel kell tüntetni a forrást minden olyan adat, információ közlésénél, melyet a szerző külső forrásból szerzett. Amennyiben a dolgozat használ szakirodalmat, vagy más forrásokat, a dolgozat végén fel kell tüntetni a felhasznált szakirodalom bibliográfiai adatait.
• A helyi nyilvánosságról szóló dolgozatban alapvetően arra kell törekedni, hogy az olvasott információkat feldolgozzák, saját szavaikkal fogalmazzák meg. Ez a dolgozat egysége („összefüggő írásmű”) szempontjából is fontos. A szakirodalmat értelmezni kell, és kritikusan felhasználni.
• A dolgozat arányossága azt jelenti, hogy arányos terjedelmű az egyes témák tárgyalása (a dolgozat terjedelméhez képest, egymáshoz képest), arányos a felvezetés – tárgyalás – összegzés terjedelme (ahol a tárgyalás a legnagyobb terjedelmű), megfelelő az esetleges idézetek és a szöveg aránya (nincsenek bekezdésnyi idézetek egy pár oldalas szövegben).
• A dolgozat tagoltsága azt jelenti, hogy a dolgozat nem egyetlen összefüggő szöveg, hanem bekezdésekre tagolt, akár belső címekkel is ellátott.
• A „témát tárgyaló írás” azt jelenti, hogy csak a témáról, vagyis egy település(rész) helyi nyilvánosságáról szól. Minden olyan rész, mely öncélúan eltér a témától, csökkenti a dolgozat értékét.
• Az összegzésnek különös jelentősége van, ez az esszenciája a dolgozatnak. Az összegzésben (mely az addig leírtakat összegzi) nincs helye új információnak (az a tárgyalásba való), a sűrítés azonban lehetőséget ad következtetések levonására, ajánlások megfogalmazására. Az egész dolgozattól elvárható, hogy a megadott szempont szerint tárgyalja a témát (a helyi nyilvánosság szempontjából mutassa be a település(rész)t), az összegzésben különösen fontos követelmény, hogy ez alapján íródjon: az adott település(rész) helyi nyilvánosságáról kell összegzést adnia.

Tematika

A kurzus célja:

A hallgató szerezzen tapasztalatot az andragógia tudományának gyakorlati felhasználásáról, ismerkedjen meg a felnőttképzéshez kapcsolódó magyarországi intézményrendszerrel, valamint a kultúra és művelődés színtereivel.

 Tanulás eredmények, kompetenciák:

A hallgató legyen képes:

• új információk gyűjtésére, gyakorlati tapasztalatai összegzésére, önálló elemzésére,
• felnőttképzési intézmények tevékenységének átlátására.

 A gyakorlat letöltésének módja, értékelése:

A levelező tagozatos hallgatók a félév során három konzultációs alkalommal intézménylátogatásokon, intézmény bemutatókon vesznek részt. A látogatásokat/bemutatókat a gyakorlati kurzusért felelős oktatók szervezik az órarendben a kurzus számára megadott időpontokban. Az intézménylátogatások két csoportban történnek, ezekbe előzetesen jelentkezni szükséges. Az intézménylátogatások pontos menetét az oktatók november 7-ig közzéteszik, a jelentkezés határideje november 9. Jelentkezni a tanszéki hirdetőre kitett jelentkezési lapokon lehet.

 Követelmény: a szervezett látogatások közül legalább három látogatáson való részvétel, majd azok bemutatása intézményenként min. 5 000 karakteres házi dolgozatban. A dolgozat elkészítéséhez az értékelési szempontokat a mellékletben találják.

A dolgozat leadási határideje: 2013. december 9.

A látogatásokon való részvételt egyéni feladattal nem lehet pótolni!!!

Végre elindult a tárgyjelentkezés nekünk levelezősöknek is. A kötelező tantárgyaknál nincs is probléma. Úgy lettek meghirdetve, hogy mindenkinek jut elég hely.

    A felnőttképzés és az emberi erőforrás fejlesztése 1       

    Kulturális turizmus  

    Politológia és művelődéspolitika 1.  

    Felnőttoktatási rendszerek, munkaerő-piaci képzések - módszerek és minőségbiztosítás   

    Bevezetés a művelődésszociológiába 

    Kommunikációelmélet      

    Szakmai gyakorlat 1.  

    Művelődéstörténet 1.  

    Helyi nyilvánosság  

    Bevezetés a kulturális antropológiába   

Sajnos ezt a szabadon választhatók esetében nem lehet elmondani :(

   Közösségfejlesztés - csak 30 hely és időben üti egymást a Média és filmmel

   Média és film - csak 40 hely és időben üti egymást a Közösségfejlesztéssel

   Gender and Education - csak 10 hely és minden hétköznap, bár legalább estefele

   Múzeumandragógia - csak 11 hely és persze munkaidőben

   Speciális szükségletek az andragógiában - csak 20 hely és persze munkaidőben

   Világ-nyelv angolul - csak 15 hely és persze munkaidőben

Meglehetősen korlátozottak így a lehetőségek :(

Sikeresen lezártam a második szemesztert is. Egy hét pihi után azonban ideje hasznosan tölteni a nyarat. Pl.: egy kis nyelvtanulással...:(

Ehhez találtam egy példamutató blogot: az Öt év - öt nyelvet. 

Magam részéről egyenlőre nem új nyelvet kezdek el tanulni, hanem egy régit ismétlek. Tavaly sikerült nyelvvizsgát tennem angolból, de azóta sem foglalkoztam vele, így mostanra sokat felejtettem. Ideje hogy felfrissítsem.

Első körben kipróbálom a Rosetta Stone programot...

Most másik tanárnő volt, mint előző félévben. Főleg a tréneri technikákat vettük át az előadáson.

Tematika:

A kurzus célja, hogy a hallgatók:

• ismerjék meg tanulásuk sajátosságait kötelezően előírt tanulmányi napló vezetésével;

• szerezzenek sajátélményű, gyakorlati tapasztalatokat az interaktív tanítás-tanulás megvalósításáról;

• gyakorolják a hatékony személyközi kommunikáció készségeit;

• tanulják meg tudatosan felhasználni tanulási tapasztalataikat andragógussá válásuk folyamatában;

• értékesítsék a tanulócsoportjukban rejlő erőforrásokat;

• tanulják meg a felnőttkori tanulási problémáit, tanulást nehezítő tényezőit kezelő módszereket, készítsenek tervet tanulásuk fejlesztésére;

• ismerjék meg a tanulásmódszertan alapvető irodalmát;

• szerezzenek tájékozottságot a tanulásmódszertan nyomtatott és elektronikus forrásairól;

• tudatosan és tevékenyen alakítsák saját tanulásukat.

Tanulás eredmények, kompetenciák

a) az ismereteket illetően

                       – az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit, a felnőttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit;

                       – a változó igényekhez igazodó tananyag-fejlesztés, tanulásszervezés, személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés, továbbá a hatékony szervezet-irányítás, a kommunikáció, a konfliktuskezelés elemi módszereit;

– az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikálás formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit;

b) a képességek tekintetében:

                       – megfelelő technikák birtokában információk összegyűjtésére és kritikus elemzésére;

                       – a felnőtt ember megújulási, fejlődési törekvéseit – figyelembe véve a személyes életutat és az elért életminőséget – segítésére és megvalósításuk támogatására;

                       – a megismerési alapfolyamatok önreflektív elemzésére és fejlesztésére.

c) az attitűdöket illetően

rendelkeznek személyes és szociális kompetenciákkal: a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttműködés képességével; emberek és csoportok valamely cél érdekében történő befolyásolásának és mozgósításának képességével; emberi kapcsolataikban humánus és etikus viszonyulással; ismereteik alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással; egyéni munkájukban reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal; a minőség iránti elkötelezettséggel.

A kurzus tartalmai, témakörei: saját tanulási igények megfogalmazása; részvétel a félév munkájának tervezésében; az interaktív, kommunikatív környezet megteremtése; a szakmai kompetencia részeként felfogott kommunikatív és interaktív készségek; a rugalmas reagálás, a helyzethez és a kommunikációs viszonyhoz adekvát készség megválasztása; a tanulócsoportok és a felnőtt tanuló tapasztalatai reflexiójának elősegítése; tanulási tanácsadás az első konzultáción felmerült kérések alapján.

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek: egyéni és csoportos gyakorlatok, interaktív módszerek, szerepjátékok, helyzetgyakorlatok, csoportjátékok, csapatépítő gyakorlatok; tanári magyarázat; tapasztalatok megosztása, páros és kiscsoportos megbeszélések.

Értékelés gyakorlati jeggyel történik, az értékelési szempontok az e-learning felületen olvashatóak, ill. levelező listára küldve. Az írásban megküldött anyagok tartalmán kívül olyan információk is elhangozhatnak a konzultációkon, melyek a félév sikeres teljesítéséhez szükségesek.

A konzultációkon történő aktív részvétel elősegíti a kreditkövetelmények teljesítését.

A konzultációk programja:

1. A félév feladatainak megbeszélése.

2. Részvétel a félév feladatainak tervezésében.

3. A tanulási önismeret fejlesztése.

4. A konzultációk témakörei:

Az eredményes tanulás társas feltételei. A tanulócsoport társas kompetenciájának fejlesztési lehetőségei. Tanulási nehézségek kezelésének kommunikációs feltételei.

A gyakorlati jegy 1 kötelező és 1 kötelezően választható feladattal szerezhető meg.

1.      Kötelező személyes fejlesztési terv készítése, melyet egy hallgatótárssal folytatott együttműködésben kell elkészíteni, majd a társ véleményezése után véglegesíteni (6000 karakter szóközök nélkül),

2.      Kötelezően választható projektfeladat: felnőtt tanulócsoport számára az ismerkedést, csoporttá alakulást elősegítő 2 órás modul összeállítása.

3.      Kötelezően választható projektfeladat: az ELTE PPK elsőéves andragógia BA szakos, levelező tagozatos hallgatói számára tanulásmódszertani segédanyag összeállítása.

A feladatokhoz a segédanyagot levelezőlistán kapják meg, ill. a Neptunban található.

Mindegyik feladathoz szabályos bibliográfiát kell készíteni, min. 3 forrás megjelölésével. A korrekt forráskezelés szabályainak megtartása az értékelés során fontos szempont. A két szót meghaladó szókapcsolat átemelése hivatkozási kötelezettséggel jár.

A tartalmi és formai szempontoknak nem megfelelő feladat nem értékelhető. Plágium esetén a feladatokat nem fogadom el.

A beadandókat nyomtatva és elektronikusan is be kell nyújtani.

Az egyes feladatokhoz az e-learning felületen részletesebb leírást, ill. segédleteket olvashatnak.

A tartami és formai szempontoknak nem megfelelő fejlesztési terv nem elfogadható. Azokra a hallgatókra is érvényesek az előző félévben kiadott, de ebben a tematikában nem ismételt tartalmi és formai követelmények, akiknek csak ezt a félévet kell felvenni.

Kérem, hogy az esetleges késedelmes leadás következményeit mindenki felelősséggel saját maga kezelje. Vegyék figyelembe a következőket:

–        a tanszéken az oktatásszervezőnek nem áll módjában dolgozatokat átvenni,

–        a megjelölt időpont után küldött dolgozatok elbírálását nem garantálhatom,

–        az esetleges késedelem miatt, tekintettel a nagyszámú hallgatóra, egyénileg nem tudok levelezni senkivel,

–        a gyakorlati jegy Neptunban történő rögzítésére rövid a határidő.

Az irodalmak a kari könyvtárban és nagyobb városi könyvtárakban, vagy a budapesti Központi Szabó Ervin Könyvtárban érhetőek el. Könyvtárközi kölcsönzéssel azonban bármelyik könyvtárba lekérhetőek a könyvek. Az egyes irodalmak fellelhetőségéről legegyszerűbb tájékozódni a könyvtárak honlapján lévő online katalógusokban.

KÖTELEZŐ IRODALOM:

Gordon, Thomas – Burch, Noel (2001): Emberi kapcsolatok. Gordon könyvek, Bp.

Nahalka István (szerk. 2006.): Hatékony tanulás. Bp. Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda. URL: http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf, utolsó letöltés: 2013.02.04.

Ajánlott irodalom:

Bednorz, Peter – Schuster, Martin (2006): Bevezetés a tanulás lélektanába. Bp. Medicina.

Balogh László (1993): Tanulási stratégiák és stílusok. Debrecen.

Ben-Menachen, M. (1995): Vizsgaláz. Bp.

Dryden, Gordon – Vos, Jeanette (2004): A tanulás forradalma. Bp. Bagolyvár.

Eco, U. (1998): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp.

Fürstné Kólyi Erzsébet – Sípos Endre (1992): Hogyan is tanuljak? Bp. Honffy Kiadó.

Grüning, Christian (2011): Az eredményes tanulás titka. Bp. Partvonal Könyvkiadó

Horányi Katalin (2002): Tanuljunk tanulni. Bp. Magyar Könyvklub.

Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás. Bp. Ökonet.

Kugemann, Walter F. (1981): Megtanulok tanulni. Bp. Gondolat.

Ludányi Ágnes (2006): Ismeret, önismeret. Bp. OKKER.

Metzig, W. – Schuster, M. (2003): Megtanulok tanulni. Bp. Medicina,

Mező Ferenc (2004): A tanulás stratégiája. Bp. Pedellus.

Nagy Cirok Lászlóné – Kárász Péter (2006): Tudástérképek. Gyula, APC-Stúdió.

Northedge, Andrew: A jó tanulási útmutató. Gyöngyös, GATE, 1995.

Oroszlány Péter (2006): Könyv a tanulásról. Bp. Független Pedagógiai Intézet Tankönyvcentrum

Rudas J. (1990 és újabb kiadások): Delfi örökösei. Gondolat, Bp.

S. Nemes Ilona(1999): Tanuld amit tudsz. Gondolkodástechnika. Bp. Jószöveg.

Stewart, I. – Joines, V. (1987): A TA – ma. Bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe. 1994, Xénia Kiadó, Bp.

Szitó Imre (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. Bp. Trefort Kiadó.

Tennant, Mark (1997): Tanulási stílusok. In: Maróti Andor: Andragógiai szöveggyűjtemény II. Bp. Nemzeti Tkv. 94-109.

Zrinszky László (1993): Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Bp. Nemzeti Tkv.

Zrinszky László (2007): Tájékozódás, tanulás, tudás. Bp. URBIS.

Rétallérné dr. Görbe Éva (2009): Tanulás felsőfokon. Budapest, Általános Vállalkozási Főiskola. URL: http://www.avf.hu/adatok/elolap/AMT/Tanulasmodszertan.pdf, utolsó letöltés: 2013.02.04.

(3) Gyakorlati és szemináriumi jegy megszerzése érdekében teljesítendő gyakorlati követelmény lehet:

a) a gyakorlaton végzett feladatokról történő beszámolás és/vagy,

b) a gyakorlat idején kívül elvégzendő feladat és/vagy,

c) zárthelyi dolgozat és/vagy,

d) más, a képzési tervben meghatározott követelmény.

(4) A gyakorlati követelményeket a képzési terv rögzíti, azok teljesítésének feltételeit, az ismeretek ellenőrzésének rendjét, a tematikát, a kötelező és az ajánlott szakirodalmat, valamint a félévközi teljesítések pótlásának lehetőségét az első órán ismertetni kell, vagy közzé kell tenni. A gyakorlaton való részvétel önmagában a kredit megszerzéséhez nem elegendő.

(5) A tantervben megjelölt elemi alapozó tárgyak esetében – ha a képzési terv ezt megengedi – a kötelező részvétel alól a tanegységért felelős oktató felmentést adhat, ha a hallgató az ismeretek meglétét az oktató számára megfelelő módon bizonyította. A bizonyítás módját az oktató határozza meg. A felmentés nem mentesít a többi gyakorlati követelmény teljesítése alól, és a kurzus teljesítését ekkor is az előírt értékelési formával kell értékelni. A felmentést írásban kell megadni.