Tegnap volt a múzeumok éjszakája. Most először vettem részt rajta, de nem utoljára az biztos. Szerintem nagyszerű dolog. Az utóbbi egy évben összesen nem voltam annyi múzeumban, mint a múlt éjszaka. Pedig nem is rossz dolog. Sajnos sok kimaradt így is. De sebaj majd legközelebb! Főleg az tetszett benne, hogy a legtöbb interaktív volt. Az ember aktívan részt vehetett a dolgokban, nem csak távolról nézegethette a kiállított tárgyakat. A koncertek és előadások is nagyon tetszettek. Van valami különleges hangulata ennek az estének. Remek Szent Iván éji szórakozás.
Először a Közlekedési Múzeumba tértünk be. Bár sokan voltak, de azért nem olyan vészesen. Jó hangulat és segítőkész teremőrök jellemzték. Lehetet fotózni is kedvünkre, nem szóltak érte. Sok mindent ki lehetet próbálni, amit a fiaim bőszen kis is használtak. Fényképezkedhetünk volna múlt századbeli ruhákban, de nem akaródzott sorban állnunk. Ellenben a présgépet, amivel emlékérmét lehet készíteni, többszörösen is kihasználtuk. Olyan lelkesen tekergették a srácok, mintha fizettek volna nekik érte. Bő egy órás nézelődés után elhagytuk a múzeumot és a Városligetben sétálva átmentünk a Vajdahunyad várba. Itt már nagyobb tömeg volt, de szerencsére főleg az udvarban, ahol mesejátékot adtak elő. Voltak kézműves foglalkozások, lovagkori párbajok, később egy kellemes kis koncert is. Mi rövid nézelődés után besétáltunk a Mezőgazdasági Múzeumba. Ahol érdekes módon akkor szinte csak lézengtek az emberek. Így kedvünkre felfedezhettük azt. Ezután átsétáltunk a Szépművészetibe. A hídon megálltunk egy pillanatra megbámulni a Nagyszínpadon fellépőket. Kellemes mély hangon énekelt egy srác egy angol nyelvű dalt. Na aztán megpróbáltunk bejutni a Szépművészetibe. Horror volt. Sorbanállás a bejutásért. Tömegnyomor odabenn. Kimenekültünk. Két kisgyerekkel az egymás taposása nem megy. Inkább felszálltunk a Múzeumbuszra, irány a Deák tér, majd a Budai Vár. Közben ránk esteledett. Hosszú séta a Hadtörténetiig, közben az esti kivilágításbana fürdő város megcsodálása. Hadtörténeti: tömeg, de még éppen elviselhetően. Fülledt meleg, szigorú katonaruhás teremőrök, érzékenyre állított riasztók. Fényképezni nem lehetet. Az előtte lévő téren viszont középkori sátrakban kézművesek, kovácsok voltak. A lovagkori fegyvereket még a gyerekeknek is bátran kezükbe adták egy kis fényképezkedés kedvéért. Meghallgatunk még egy kellemes kis koncertet a meleg estében. Az emberek még mindig fürtökben ücsörögtek a székeken, padokon, ágyútalapzatokon... Éjfél felé a két gyermekem négyfelé dőlt a fáradtságtól. Elindultunk hát vissza. Tömegnyomor a buszokon. Bő egy órás buszozás után megérkeztünk a Természettudományihoz. Már nem volt erőnk bemenni. Várt az ágyikónk.
Jó volt. Élménydús. Jővőre is részt veszünk rajta.
