Ma bográcsoltunk a kertben. Halászlét. Imádom a halászlét, de sajnos ritkán jutok hozzá. (A férjem és a fiaim nem szeretik a halat.) Átjöttek a barátok, s a komoly férfiak nekiálltak elkészíteni a halászlét. Merthát ugye a bográcsolás az férfimunka. (Amivel mélyen egyetértek. Legalább nem nekem kell bibelődnőm vele :-) ) Először elmentek venni egy bográcsot, mert az itthoni kicsinek bizonyult. Aztán elmentek új állványt is venni, mert azt is kicsinek találták. Végül elmentek halszeleteket venni. Lett vagy három óra délután mire elkészült a halászlé. De megérte kivárni, mert finom lett. Na meg a főzéshez jópár fát is összevágtak tűzifának, azok közül amik eddig csak úgy hevertek a kertben szanaszét. Kicsit rendezettebb lett a kert is legalább.
De nemcsak én lestem a végeredményt, hanem a macskák is. Nem győzték kerülgetni a bográcsot. Meg is lett a jutalmuk. A halpasszírozás utáni maradékból igencsak belakhattak.
Kellemes kis nap volt, csak ne kéne holnap dolgozni menni.
