Itt nyújtom vásznom, lelkemmel festve meg azt
mozdulatlan, mint víztükör a szélben
bánatom szürke felleget kavar
elsötétítve egész létem
mozdulatlan, mint víztükör a szélben
bánatom szürke felleget kavar
elsötétítve egész létem
tekintetem trilla csalja fák közé
mily boldog dallam
érzem ahogy átjár az érzés
s sárga cseppek vásznamra hullnak
mily boldog dallam
érzem ahogy átjár az érzés
s sárga cseppek vásznamra hullnak
gondolatim madárként röppennek
kék csíkot húzva maga után
oly messzi, hova az idő sem lát el
keresve lelkem harmóniáját
kék csíkot húzva maga után
oly messzi, hova az idő sem lát el
keresve lelkem harmóniáját
érzem, láttam már azt a helyet
barna lüktetés indul útnak
ha szellő súgná, hol keressem...
s vásznamra zöld könnycseppek borulnak
barna lüktetés indul útnak
ha szellő súgná, hol keressem...
s vásznamra zöld könnycseppek borulnak
felöleli újra gondolatim
talán a szél is vágyja álmom
lelkem vibrál, élettel telik
vörös ragyogással terítve be világom
talán a szél is vágyja álmom
lelkem vibrál, élettel telik
vörös ragyogással terítve be világom
mily csalódás, táltosom kacagva borzolja hajam
s a fűszálak is összesúgnak a talpam alatt
szürke bánatom már csizmáját húzza
eltiporni gondolatát a haló napnak
s a fűszálak is összesúgnak a talpam alatt
szürke bánatom már csizmáját húzza
eltiporni gondolatát a haló napnak
tekintetem fáradtan körbecipelem még egyszer
ágak közt megpihentetve trillaszót keresve
de hirtelen elillan terhem, tovaúszik szürke-kedvem
hisz lábaim előtt hever gondolatim festménye
ágak közt megpihentetve trillaszót keresve
de hirtelen elillan terhem, tovaúszik szürke-kedvem
hisz lábaim előtt hever gondolatim festménye
